Az év homlokzata pályázáton középületek sorában már többször szerepelt az egykori szeri monostor romjaira épült Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban lévő Gyógynövényház – olvasható a Lakáskultúra.hu cikkében.
Romokból lett gyógynövényház Ópusztaszeren
A hely egy közel kétezer négyzetméteren elterülő gyógynövénykerttel, festői környezetben fekszik.

A középkorban az Alföld és az egész ország egyik legjelentősebb szerzetesi intézményeként tartották számon a Bor–Kalán nemzetség – amelynek Bánk bán is tagja volt – által a XII. században alapított szeri bencés monostort. A virágzó gazdasággal rendelkező mezőváros a hódoltság idejét megelőzően forgalmas kereskedelmi központ volt a Buda–Szeged–Balkán-útvonalon. Azonban ez sem menthette meg a török pusztítástól. Akárcsak a település, a monostor is elhagyatottá vált. A környékbeli templomokból és várakból mindössze romok maradtak. A XVIII. században a templom nyugati homlokzata még állt, erről Pallavicini Ede 1832-es festménye tanúskodik, aztán lassan ez is az enyészeté lett.

Gyógynövényház az Emlékparkban
Bár az egykori homlokzatot nem lehetett megmenteni, Szer monostorának emlékét, a helyi kulturális örökséget őrzi az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Itt kapott helyet a Gyógynövényház, amely gyógynövényeket feldolgozó és szárító részleggel, palántaneveldével, egy egyedülálló ökobolttal. A hely egy közel kétezer négyzetméteren elterülő gyógynövénykerttel várja a látogatókat a festői környezetben.
Az érdeklődők széles körű ismereteket szerezhetnek a középkori gyógynövénytermesztésről és -feldolgozásról. A kertben egy tízezer tőből és 65 fajból álló gyűjtemény található. Itt kizárólag olyan növények, amelyeket a régészeti kutatások alapján egykor itt termesztettek a szerzetesek. A feldolgozásba is bekapcsolódhatnak a vendégek, és megismerkedhetnek az évszázadok során a bencések által felhalmozott tudással. A látogatók megismerhetik a különböző növényekhez kapcsolódó népi hagyományokat. A kertet úgy alakították ki, hogy jól nyomon követhető legyen az a rendszer, amely a középkori kolostori kertkultúrát jellemezte. Emellett fontos szerepet kapnak benne a jelenkor embere számára hasznosítható megoldások.
Modern múltidézés
Az épület tervezői magától értetődő módon alkalmazták a modern technika vívmányait, többek között a megújuló energiaforrásokat: az elektromos áramot például napelemek szolgáltatják. A fúrt kút mellett esővízgyűjtő tartályt is telepítettek. Ez egyszerre ötezer liter csapadékvizet képes tárolni, így a hatalmas kert öntözését teljes egészében természetes források biztosítják.
A homlokzat az épület arca, megmutatja a benne élők ízlését, stílusát. A Baumit Life Challenge nemzetközi építészeti verseny célja, hogy minél szebb homlokzatok tervezésére inspirálja a szakembereket, és egyúttal segítse a kreatív elképzelések valóra váltását.














