Verőce mellett, egy tanyán építette fel házikóját a fiatal magyar pár. Otthonuk csupán 28 nm-es, de olyan ügyesen lett kitalálva és berendezve, hogy messze földről csodájára járnak – olvasható a lakáskultúra.hu cikkében.
Lósi major és rajta a családi otthonként szolgáló miniház különösen csodás látványt nyújt télen. A fehérbe öltözött tájban szinte hívogatja az embert a bájos külsejű házikó. Ám ez mind semmi, hiszen odabent van az igazi varázslat! Az ajtón belépve igazi álomotthonban találja magát az ide betérő. Vajon ez lehetséges mindössze 28 nm-en? Naná, hogy lehetséges! Némi magyarázattal szolgál, hogy a picike házat két fiatal építész rakta össze szívvel-lélekkel és mindent úgy találtak ki, hogy végül tökéletes, kényelmes és ízléses legyen.
Lássuk tehát, mit tud a Lósi major híres a miniháza! Irány Lósi major! Sosem volt könnyebb elhagyni Budapestet…
Odabent vaskályhában ropog a tűz, finom meleg van. De melegséget áraszt a sok természetes és nyersfa felület is; a puritán svéd és a funkcionális stílus, illetve az antik bútorok összeeresztése pedig igazán bájos összhatást eredményez.
A két tulajdonos, a Szilvi (36) és Gábor (40) lassan 13 éve ismerik egymást, s bár a szakmájuk közös, valójában gyerektáborok szervezése kovácsolta össze őket erős és jól működő párossá. Épp a gyerektáborok miatt keveredtek a Dunakanyarba is, hiszen itt, Verőce mellett találtak egy olyan területet, a Lósi major nevű tanyát, mely alkalmasnak tűnt arra, hogy ott nyaranta gyereksereget fogadhassanak. Illetve arra is, hogy a terület otthont adjon az időközben beújított lovaknak, kecskéknek és egyéb lábasjószágoknak. Annyira kereknek tűnt minden, hogy az építészpáros gondolkodás nélkül számolta fel érte budapesti otthonát.
Két hónap alatt húzták fel a miniházat
A tanyán az élet építkezéssel kezdődött: egészen picike, mindössze 3,6x7,8 méteres, 28 nm alapterületű miniház lett a végeredmény.
Igazából nem 28 m2-en, hanem 13 hektáron lakunk, hiszen ez itt egy major
– mutat körbe Szilvi, majd folytatja:
Az épület váza 15x15 cm-es keresztmetszetű, 4 m hosszú tölgygerendákból lett összelegózva. Erre került kívülről a 15 cm-es szigetelés, majd a tölgy deszkaburkolat. Belülről pedig gipszkarton. Egy kis kályha pikkpakk kifűti. Van egy kis hálószobánk, egy konyhánk és egy fürdőnk, valamint ezek felett egy-egy külön megközelíthető galéria-szoba, szóval a miniház majdnem 3 szobás. Mi terveztük és építettük az utolsó szögig, és nagyon jól érezzük magunkat itt.
A házikót 2 hónap alatt húzták fel a fiatalok, saját munkával, úgy, hogy átlagban hatan dolgoztak rajta.
Egy ilyen projectben nem feltétlen a mérnöki tudás számít, bár nyilván rengeteget segít, de férjem, Gábor az internetről egészen profi asztalossá képezte magát, onnan meg nincs messze az ácsmunka. Mindent magunk csináltunk, így bőven belefértünk a 10 milliós költségkeretbe.
Gyorsan kifűthető, keveset kell takarítani
A fiatal pár egyáltalán nem találja szűkösnek odabent a teret, sőt!
Inkább praktikus a miniház. Tavasztól őszig nem is nagyon vagyunk odabent, egész nap kint teszünk-veszünk, szinte csak aludni jövünk be.
Télen viszont nagyon jó, hogy gyorsan be lehet fűteni, ilyenkor a leghangulatosabb odabent. Az sem utolsó szempont, hogy nem kell sokat takarítani! Hogy őszinte legyek? Nem is vágynék nagyobbra! Bár egy építésztől ez biztos furcsán hangzik, de mi nem az épített terekben tartózkodunk sokat, hanem épp ellenkezőleg, kint, a természetben. Így a miniház tulajdonképp következmény: nekünk nem kell ennél több
– tárja szét kezét Szilvia és a hatalmas mosolya tényleg azt sugallja: nem az otthon mérete, hanem valami egészen más hozza el a boldogságot.
Ha további részletek is érdeklik és képeket is nézne a fiatal építészpár otthonáról, olvassa el a teljes cikket a Lakáskultúra oldalán.