Graffitigyűjtő? Az meg micsoda? A témában korábban már megjelent egy cikk a Lakáskultúra online felületén, ebben bemutatták Etelkát, azt a magyar hölgyet, aki fáradhatatlanul rója New York utcáit és fotózza a graffitiket. S hogy miért teszi mindezt? Amerikában egyre többen ismerik el, hogy az utcai falfestmények művészeti értéket képviselhetnek – ezt ő is így gondolja. Csakhogy ezek az alkotások nem feltétlenül maradnak fenn hosszú ideig. Etelka fotói viszont megőrzik őket az utókornak.
Már rég nem falfirka
A graffiti jellegzetesen városi művészeti forma, leggyakrabban házfalakon, kerítéseken jelenik meg.
“A profi alkotók ma már megrendelésre és engedélyek birtokában festenek. Kezeik alól izgalmas, változatos, szemet gyönyörködtető vagy épp elgondolkodtató munkák kerülnek ki, gyakran aktuális üzenettel. Ha a világot nem is változtatják meg ezek az alkotások, szebbé és érdekesebbé tehetik életünket”
– magyarázza Etelka, aki az ELTE bölcsészkarán végzett és világéletében rajongott a művészetekért. Amióta pedig Amerikában él, szívügye a falfestés műfaja, graffitigyűjtő lett. Az alábbi sztorit is azért említette a Lakáskultúrának, hogy bizonyítsa: ez az egész már rég túllépett a falfirka kategórián…
Perre mentek a falfestők: 6,7 millió dollárt kaszáltak
Queens Long Island City negyede alig néhány évvel ezelőtt afféle szabad művészeti műhely volt. Hétvégenként rengeteg látogatót vonzott a graffitisek szabadtéri tárlata. Azonban 8 évvel ezelőtt egyetlen éjszaka alatt lemeszelték a korábbi 20 évben elkészült összes falfestményt. Az alkotóknak esélyük sem volt arra, hogy megmentsék vagy legalábbis dokumentálják munkáikat, ezért beperelték az akcióért felelősöket. Nem akármilyen eredmény született: a bíróság 21 művésznek összesen 6.7 millió dollárt ítélt meg kárpótlásként. Precedens értékű döntés volt. Az egykori szabadtéri tárlat helyén ma luxus lakóépületek húzódnak…
A teljes cikk a graffitiket bemutató képsorozat további darabjaival IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Ikonikus New York-i graffiti. (Fotó: Blaser Etelka/Lakáskultúra)