A családok többségénél évek vagy akár évtizedek alatt kialakult a jellemzően a karácsonyi időszakban tálalt fogások, finomságok rendje. Vannak azonban, akik most alakítják ki saját repertoárjukat, vagy épp változtatnának rajta – olvasható a Mindmegette cikkében.
A nálunk igazán kedvelt karácsonyi desszert alapja többnyire a dió, mogyoró, mandula, liszt, vaj vagy margarin, szárított gyümölcsök, no meg a porcukor, vanília, és persze némi házi lekvár sem árt, ha akad a kamrapolcra betárazva. Tojást, ami szinte minden sütés alapkelléke, ha csak lehet, megbízható helyről, frissen érdemes beszerezni, és tároljuk hideg helyen!
A vaníliás kifli
Először mindenképp az aprósüteményekhez érdemes hozzálátni. Ezek többsége jól tűri a tárolást – persze légmentesen záródó dobozokban, száraz, hűvös helyen. Az omlós tészta akár munka után, este is összeállítható, és attól függően, hogy másnap, illetőleg később fognánk hozzá a sütéshez, hűtőszekrényben célszerű tárolni (1-2 napot nyugodtan pihenhet).
Sokak gyerekkori kedvence, és a karácsonyi aprósütemények elmaradhatatlan darabja a vaníliás kifli. Ez a dióval vagy mandulával készített klasszikus karácsonyi süti akár 2 héttel az ünnepek előtt is elkészíthető.
A hagyományos vagy békebeli receptek egyik titka a tésztához adagolt rumban rejlik. Ettől lesz igazán ropogós a vaníliás cukorba hempergetett apró kifli. Gyerekjáték az elkészítése. Ha nem sütnénk ki azonnal, a tésztát nyugodtan pihentethetjük a mélyhűtőben, majd felengedést követően formázzuk, sütjük.
A hagyományos vaníliás kifli receptje
Hozzávalók kb. 70 db süteményhez:
- 40 dkg süteményliszt
- 10 dkg átszitált porcukor
- 30 dkg hideg vaj
- 15 dkg őrölt mandula (dióval vagy mogyoróval is helyettesíthető)
- 2 db kisméretű tojásfehérje
- 1 evőkanál jó minőségű rum
- 1 csipet só
A hempergetéshez:
- 10-15 dkg vaníliával kevert porcukor
Elkészítés:
- A hideg vajat apróra kockázzuk, így könnyebb vele dolgozni. A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a cukrot, az őrölt mandulát és a csipet sót. Fakanállal vagy kézzel átkeverjük. A tojásfehérjéket a rummal egy kis tálban villával kissé felverjük – nem kell habosnak lennie, csak egyneműnek. A lisztes keverékhez adjuk a vajkockákat, összemorzsoljuk, majd beleöntjük a rummal elkevert tojásfehérjét. Gyors mozdulatokkal tésztává dolgozzuk. Ezen a ponton akár meg is állhatunk, és frissen tartó fóliába csomagolva mehet a tészta a mélyhűtőbe.
- Ha folytatjuk, a sütőt előmelegítjük 175 fokra, a tepsiket kibéleljük sütőpapírral.
- A tésztából maroknyi darabokat csípünk, és szilikonos nyújtódeszkán (ennek hiányában enyhén lisztezett nyújtódeszkán) félujjnyi vastag rudat sodorunk belőle. Ha megvagyunk, a rudat nagyjából 6-8 cm hosszú rudacskákra daraboljuk, kifli alakúra hajlítjuk, és egymástól 1 cm távolságra helyezzük az előkészített tepsire. Nagyjából 15 perc alatt világosra sütjük. Még forrón megforgatjuk vaníliával kevert porcukorban.
- Ezt az alapreceptet persze kedvünk szerint változtathatjuk is. A mandula vagy dió, esetleg mogyoró mennyiségét 2/3 részre csökkentve (a fenti receptben megadott 15 dkg helyett mindössze 10 dkg-ot használva) kiegészíthetjük 1/3 rész (vagyis 5 dkg) egészen finomra aprított kandírozott narancshéjjal. Így narancsos vaníliás kiflit kapunk, de narancshéj helyett használhatunk kandírozott gyömbért is finomra vágva, így lesz különleges gyömbéres kiflink, de készíthetjük mákos változatban is.
- Ha tovább fokoznánk az élvezeteket, a vaníliás kiflik forgatásához használt átszitált porcukorba vanília helyett keverhetünk finomra reszelt, szárított narancshéjat is. Ha pedig a vaníliás porcukorban hempergetést elhagyjuk, a kiflik végeit olvasztott csokoládéba is márthatjuk – így csokoládés patkót kapunk.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
