Zsankó László, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának osztályvezető-helyetteseként ifjúságvédelmi szakterületen dolgozott. Megalapította a Békés Megyei Áldozatvédelmi és Bűnmegelőzési Közhasznú Egyesületet. Kiemelt szerepet vállalt magára az Áldozatvédelmi Iroda létrehozásában, és nevéhez fűződik a rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programja is.
Nem hisz az elrettentésben a csabai ifjúságvédelmi szakember
Zsankó László ifjúságvédelmi szakember interaktív, játékos formában fejleszti a fiatalok önismeretét.

Zsankó László nem az elrettentést helyezi előtérbe, hanem interaktív, játékos formában fejleszti a fiatalok önismeretét, önbecsülését, és készségeit.
Mindezekkel is elősegítve azt, hogy a fiatalok a társadalmi normákat, szabályokat megszegő magatartási formák kockázatait, és az ezek megelőzéséhez vezető utat is felismerjék.
A szakembert a gyermek- és ifjúságvédelmi területen kivételes tevékenysége, felkészültsége és elhivatottsága miatt választottuk a hét emberének.

Fotó: Bencsik Ádám
– Beszélne a kezdetekről? Hogyan került a rendőrség kötelékébe?
– Dunántúlon, Vas megyében születtem, és a párom révén kerültem Békésbe, itt kötöttünk házasságot. Eleinte gépi forgácsolóként dolgoztam, utána kerültem a rendőrséghez. Kezdetben a gazdaságvédelmi területen, az idegenforgalommal foglalkoztam, ehhez kapcsolódott a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása és a -megelőzés is. Amikor a rendőrségen felmerült, hogy kellene egy biztonságra nevelő programot létrehozni a fiatalok számára, akkor amerikai mintára megalakítottuk az úgynevezett DADA programot, a rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programját, amely Békéscsabán két iskolában indult el, még 1992-ben. Volt olyan időszak, amikor közel 14 ezer békési gyermek vett részt a programban.
– Mit emelne ki ebből az időszakból?
– Megalakulásától kezdve a Békés Megyei Kábítószerügyi Koordinációs és Tanácsadó Testület elnöke voltam. A DADA programnak a régióvezetőjeként pedig Békés mellett hozzám tartozott Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye. Közben mentek a különféle programok, és kortárs-segítő képzéseket, osztályfőnöki órákat is tartottam. Mindezekhez kapcsolódóan különböző egyéb képzések is voltak, miközben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán én is bővítettem a tudásomat. Tulajdonképpen Békéscsabán egy generációnyi fiatallal foglalkoztam, illetve most is foglalkozom, ez pedig több tízezernyi fiatalt, illetve az ő szüleiket jelenti.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Szeretetteljes kapcsolatokkal lehet megelőzni a pszichés problémákat
Világszerte tapasztalat, hogy meredeken emelkedik a pszichés problémákkal küzdő fiatalok száma, egyre gyakoribb a kortársbántalmazás, a fiatalkori agressziótünetek. Itthon is növekszik a nevelési tanácsadásért folyamodó szülők, valamint a gyermekpszichiátriára kerülő gyerekek száma. A 10–20 év közötti korosztályban már magasabb a mentális betegségek száma, mint az összes többi betegségé együttesen – hangsúlyozzák a Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek. A köznevelésben már az óvodától elkezdődnek a mentálhigiénés és bántalmazásellenes programok, amelyek sok ezer gyerekhez eljutnak, ám az ország bizonyos régióiban alig vagy egyáltalán nincs szakember, aki ellássa a pszichésen beteg fiatalokat.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.














