időjárás 5°C Miklós 2022. december 6.
logo

A magyar kriminalisztika egyik legrejtélyesebb leszámolását oldotta meg a rendőrség

Az őstermelők bíznak az új jogszabály eredményeiben

Forrás: Országszerte
2020.11.29. 15:57
borítókép

Az élelmiszert meg kell termelni. A baj az, hogy a kertészetek, ahol azt megtermelik, elsorvadnak.

Az új jogszabály célja, Nagy István agrárminiszter megfogalmazásában a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. Morvai János és Szabó Tamás káli őstermelőket kérdeztük a témáról.

– Az Agrárkamara már régóta országos szinten foglalkozik a mezőgazdaság vállalkozási formáinak megreformálásával – kezdte Morvai János. – A jól működő nyugat-európai agrárrendszerekben ismeretlen fogalom az őstermelő. Alapvetően bizakodó vagyok az új szabályozást illetően, de sok kérdés is kavarog bennem. Szerintem, ahogy a gyakorlat megköveteli, lesznek még módosítások – magyarázta.

A mezőgazdaság nagy tőkét megmozgató ágazat. Hatalmas költség a szántás, a tárcsázás, a magágy előkészítése, a vetés, a műtrágyázás, a növényvédelem.

Félév múlva lesz belőle jövedelem, ha az időjárás és a felvásárlási árak alakulása keresztbe nem húzza a gazdák számításait. Hatványozottan igaz a magas költség a kézi munkaigényes kertészetben, a hajtatásos növények esetében. A negyven éve héj nélküli tököt, meg dinnyét termelő Szabó Tamás szerint nem az őstermelői rendszeren kell változtatni.

– Az adózási formával van baj. Ott van a lengyel példa. Adott területnagyság után adóznak, nem azután, hogy hány ember dolgozik rajta. Az örömteli, hogy emelkedtek a munkabérek, de a multi cégek által lenyomott felvásárlási árakból azokat nem lehet kigazdálkodni. A kisebbik lányom szívesen foglalkozna a gazdasággal, de így inkább elmegy dolgozni máshová – tárta szét a karját Szabó Tamás.

Sánta Judit kecskesajtot készít saját termelésű tejből
Fotó: Czímer Tamás / Heves Megyei Hírlap

Azt is elmesélte, hogy a rendszerváltást követően, a működő téeszek megszűnése után roncs gépekkel, tőke nélkül, kényszervállalkozóként kezdtek az őstermelők. Húsz év kellett, hogy kicsit lábra kapjon az ágazat, de addigra külföldi cégek felvásárolták a hazai feldolgozóipart, s diktálni tudnak a termelőknek. Nem ritka, hogy a 31 forint önköltségű dinnyéért 25 forintot hajlandók adni. A gabonafélékkel és szarvasmarhával foglalkozó Morvai János a számításai alapján működőképes tejüzembe nem vághat bele, mert a nagy cégek az árak finom mozgatásával megfojtanák.

– A mezőgazdaságra mindig szükség lesz – szögezte le Morvai János. – Az élelmiszert meg kell termelni. A baj az, hogy a kertészetek, ahol azt megtermelik, elsorvadnak.

A gabonafélékből csak a búza maradt, amiből étel, kenyér lesz. A napraforgóból ipari olaj, a kukoricából bioetanol készül. A nyugati cégek meg behozzák az afrikai, filléres önköltséggel termelt, Európában betiltott vegyszerekkel kezelt zöldségfélét.

A teljes cikk ITT érhető el.

Az új jogszabály főbb elemei

Az adómentességi értékhatár növekszik, nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt. A legkisebbeknek az éves minimálbér feléig adóbevallást sem kell készíteni. A kedvezményes adózási értékhatár – átalányadó választásával – nyolcmillió forintról az éves minimálbér tízszeresére nő. A jövőben az őstermelői bevétel számításánál nem kell figyelembe venni az ezzel összefüggő támogatás összegét. Huszonöt százalékig a bevétel része lehet a falusi turizmus. Őstermelők családi gazdasága jöhet létre, legalább két hozzátartozó termelő közös munkájára alapozva.

Új fejlemény, hogy Áder János köztársasági elnök adatkezelési és véleményeztetési hiányosságok miatt a törvényt egyelőre nem írta alá, azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.