Az őstermelők bíznak az új jogszabály eredményeiben

Az élelmiszert meg kell termelni. A baj az, hogy a kertészetek, ahol azt megtermelik, elsorvadnak.

null

Az új jogszabály célja, Nagy István agrárminiszter megfogalmazásában a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. Morvai János és Szabó Tamás káli őstermelőket kérdeztük a témáról.

– Az Agrárkamara már régóta országos szinten foglalkozik a mezőgazdaság vállalkozási formáinak megreformálásával – kezdte Morvai János. – A jól működő nyugat-európai agrárrendszerekben ismeretlen fogalom az őstermelő. Alapvetően bizakodó vagyok az új szabályozást illetően, de sok kérdés is kavarog bennem. Szerintem, ahogy a gyakorlat megköveteli, lesznek még módosítások – magyarázta.

A mezőgazdaság nagy tőkét megmozgató ágazat. Hatalmas költség a szántás, a tárcsázás, a magágy előkészítése, a vetés, a műtrágyázás, a növényvédelem.

Félév múlva lesz belőle jövedelem, ha az időjárás és a felvásárlási árak alakulása keresztbe nem húzza a gazdák számításait. Hatványozottan igaz a magas költség a kézi munkaigényes kertészetben, a hajtatásos növények esetében. A negyven éve héj nélküli tököt, meg dinnyét termelő Szabó Tamás szerint nem az őstermelői rendszeren kell változtatni.

– Az adózási formával van baj. Ott van a lengyel példa. Adott területnagyság után adóznak, nem azután, hogy hány ember dolgozik rajta. Az örömteli, hogy emelkedtek a munkabérek, de a multi cégek által lenyomott felvásárlási árakból azokat nem lehet kigazdálkodni. A kisebbik lányom szívesen foglalkozna a gazdasággal, de így inkább elmegy dolgozni máshová – tárta szét a karját Szabó Tamás.

Sánta Judit kecskesajtot készít saját termelésű tejből
Fotó: Czímer Tamás / Heves Megyei Hírlap

Azt is elmesélte, hogy a rendszerváltást követően, a működő téeszek megszűnése után roncs gépekkel, tőke nélkül, kényszervállalkozóként kezdtek az őstermelők. Húsz év kellett, hogy kicsit lábra kapjon az ágazat, de addigra külföldi cégek felvásárolták a hazai feldolgozóipart, s diktálni tudnak a termelőknek. Nem ritka, hogy a 31 forint önköltségű dinnyéért 25 forintot hajlandók adni. A gabonafélékkel és szarvasmarhával foglalkozó Morvai János a számításai alapján működőképes tejüzembe nem vághat bele, mert a nagy cégek az árak finom mozgatásával megfojtanák.

– A mezőgazdaságra mindig szükség lesz – szögezte le Morvai János. – Az élelmiszert meg kell termelni. A baj az, hogy a kertészetek, ahol azt megtermelik, elsorvadnak.

A gabonafélékből csak a búza maradt, amiből étel, kenyér lesz. A napraforgóból ipari olaj, a kukoricából bioetanol készül. A nyugati cégek meg behozzák az afrikai, filléres önköltséggel termelt, Európában betiltott vegyszerekkel kezelt zöldségfélét.

A teljes cikk ITT érhető el.

Az új jogszabály főbb elemei

Az adómentességi értékhatár növekszik, nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt. A legkisebbeknek az éves minimálbér feléig adóbevallást sem kell készíteni. A kedvezményes adózási értékhatár – átalányadó választásával – nyolcmillió forintról az éves minimálbér tízszeresére nő. A jövőben az őstermelői bevétel számításánál nem kell figyelembe venni az ezzel összefüggő támogatás összegét. Huszonöt százalékig a bevétel része lehet a falusi turizmus. Őstermelők családi gazdasága jöhet létre, legalább két hozzátartozó termelő közös munkájára alapozva.

Új fejlemény, hogy Áder János köztársasági elnök adatkezelési és véleményeztetési hiányosságok miatt a törvényt egyelőre nem írta alá, azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.