A vásárlást élettel tölti meg és élménnyé emeli fel ez a piac

Csak tavaly októberben debütált a Dunai Kincses Kert, de szinte azonnal kiderült, hogy a rác­almási piactér kicsi a sok árulni és a még több vásárolni szándékozónak. Ezért a szervezők – Szilágyi Irén és Tiringer Ákos – egy nagyobb helyszínre, a Szalki-szigetre költöztették a termelői piac helyszínét.

A szombati vásárlátogatáskor már délután két óra körül is csak távolabb tudtunk parkolót találni, amikor kis családi kikapcsolódásként a szabadstrand melletti kemping területén megrendezett programra igyekeztünk, ahogyan a csípös hideg ellenére feltűnően sokan, mások is. Talán maguk az áruféleségeiket kínáló termelők voltak most kicsit kevesebben, a szervezők információja szerint csak mintegy negyvenen.

A csípős hidegben sokan nézelődtek a kézművesstandoknál, ahol már a tavaszt idézték a portékák
Fotó: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap

Ennek a piacnak hangulata van – mondhatják az idejárók, és valóban, a hipermarketek végeláthatatlan gondoláihoz, személyzet nélküli, neon-megvilágítású és bezárt világához képest a pultból áruló termelők és kézművesek látványa, a vidám zsivaj valóban üdítő, a vásárlást élettel tölti meg és élménnyé emeli fel. Itt ember vesz embertől, nem pedig egy átláthatatlan multinacionális cégóriástól, lehetőség van röviden elbeszélgetni, és magától a készítőtől kérdezni a termék valódi történetéről, elkészítéséről, összetevőiről. Nincs semmi túlcsomagolva, ezért nem termelünk azonnal hazaérkezés után hulladékot. Nem beszélve arról, hogy a koronavírus-járvány ideje nem a tömegrendezvényekről szól, ezért a közösségi életérzésre mindenki ki van éhezve, és ide azért maszkban bár, de szabadon el lehetett jönni.

Mi is megtaláltuk az ideális teásbögrét
Fotó: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap

A teljes cikket ITT érheti el.

Székesfehérvári bolhapiac: fiatalok és idősek egyaránt kivonulnak

A bolhapiac kétségkívül megosztja az embereket, hiszen ez kicsit olyan, mint amikor az ember turkálóból vásárol. Van, aki imádja, és innen szerzi be a legjobb holmikat, míg mások türelem és érdeklődés hiányában el sem kezdenek bolyongani a sorok között. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Fiatalok és idősek egyaránt kivonulnak. Bérelnek egy asztalt – egészet vagy felet – és kiteszik a portékát.

Talán sokan azt gondolják, a használt holmik értékesítése idejét múlt, azonban a vásárlók mennyiségéből arra következtettünk, még mindig kelendőek a régiségek és ma is különleges hangulata van egy ilyen helynek. Itt nincs két egyforma tárgy, semmiből nincs kisebb vagy nagyobb, esetleg más színű. Ahogy mondani szokták, az ilyen helyen „ki kell fogni” a dolgokat. Vagy van, amit szeretnénk, vagy nincs. Ennek kapcsán az egyik eladó úgy fogalmazott: „Itt minden van, ami nincs, azt beszerezzük.”

Tovább