Málenkij robot: az elhurcoltakra emlékeztek Várgesztesen

1945. január 6-án 61 férfit hurcoltak el a „málenkij robotra”, akik közül többen már sosem tértek vissza a családjukhoz. Értük gyújtottak gyertyát a településen.

– Fekete nap volt a község történelmében 1945. január 6-a, az emlékezés történelmi felelősségünk – kezdte a hősi emlékműnél tartott megemlékezést Rising Károlyné polgármester, majd így folytatta: ma már csak azok tudnak mesélni, akik fiatalként átélték, látták, ahogy a férfiakat német származásuk miatt „málenkij robotra” hurcolták – szerszámokkal és három napi élelemmel. Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy a hadifogolyszedés a katonákon túl a civil lakosságot is érinti – tette hozzá a polgármester.

Rising Károlyné beszédét hallgatják a jelenlévők
Fotó: beküldött/kemma.hu

A hetvenhat évvel ezelőtti események huszonnégy várgesztesi és egy budapesti családot érintettek, hatvanegy 16 és 55 év közötti férfit vittek el, asszonyok, gyermekek, beteg idősek maradtak a kifosztott faluban. Az érintetteknek csak egy része tért haza; meggyötörten, betegen.

Pillmann József, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke egy elhurcolt levelét olvasta fel, majd Visnyei László plébános mondott imát az áldozatokért, és gyertyagyújtással emlékeztek a háborúkban meghalt hősökre.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Málenkij robot, a kárpátaljai magyarság közösségi traumája

November második fele fájdalmas időszak a kárpátaljai magyarság életében. 1944 őszén, a második világháború végén a szovjet csapatok megszállták Kárpátalját, és ez a térség legnagyobb tragédiájához vezetett. Mintegy harmincezer magyar férfit deportáltak hadifogolytáborokba, akik közül több mint tízezren sosem tértek haza.

Nincs olyan család Kárpátalja településein, ahonnan valaki ne hiányozna,

mondta el lapunknak Molnár D. Erzsébet. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense, és egyben a málenkij robot történetének kutatója tanulmányában is utal rá, hogy az egyéni traumákon kívül közösségi traumát is jelentenek az 1944-es események, és a lakosság lélekszámára a mai napig hatással vannak az elhurcolások.

A IV. Ukrán Front Katonai Tanácsa november 12-i ülésén meghozta a szigorúan titkos 0036. számú határozatát, amely kimondta a német és a magyar nemzetiségű hadköteles személyek hadifogolytáborba irányítását.

– Az elhurcolás elsődleges okának az etnikai tisztogatást említeném meg, amelyet a szovjet hatalom vitt véghez a kárpátaljai magyarság körében. A szovjetek egyértelműen büntetni akartak, megtizedelni és megfélemlíteni az itt élő magyarságot – fejtette ki Molnár D. Erzsébet.

A teljes cikk ITT olvasható.