Visszavonult a tatai Kenderke néptánccsoport vezetője

Az alapító igazgató, Kun Katalin elmondta: „Valami hihetetlen mesés történet volt mindez”.

null

– 1981-ben jöttünk Tatára, mérnökként kezdtem dolgozni. Édesanyám (Kun Lajosné, „öreg Kati néni” – a szerk.) a Fazekas iskolában megalapította a Kenderke szakkör keretében működő gyermek néptánccsoportot, mely hamarosan országos hírnévre tett szert.1984-ben tanári állást vállaltam, beálltam édesanyám mellé, akit a mai napig mesteremnek tekintek. Vállvetve, teljes harmóniában dolgoztunk – idézte fel Kun Katalin, majd így folytatta:

– Nehéz, de szép évek voltak. Karomon ülő kicsi gyermekeimmel táncoltam. Anyagi támogatás hiányában elkezdtünk viseleteket is varrni. Édesanyám egészsége 1987-ben megroppant, így rám szakadt minden feladat. Mérföldkő 1993, amikor két próbahelyiséget kaptunk a várostól az Almási utcában. Nem embernek, főleg nem gyermeknek való körülményekkel indultunk. Télen a falban befagyott a víz – emlékezett vissza. Az akkori kenderkésekkel és szüleikkel, kétkezi munkával álltak neki az épület rendbetételének – derül ki a cikkből.

Kun Katalin és édesanyja a Magyary Zoltán Művelődési Központ színpadán, a Kenderke egyik előadásán. Fotó: Sz. A./Kemma.hu

– Ezzel párhuzamosan az iskola engedélyeztetése is elindult. Az akkori szülők segítették munkámat. Alapításommal 1996-ban megnyitotta kapuit az ország első önálló igazgatású, csoportos művészetoktatási intézménye. Lehet, hogy ez volt akkor az egyetlen önálló néptánc művészeti iskola Európában? Nem kizárt.

Az önállóság szabadságában megindulhattak a táborok, a felvidéki, dél-vidéki, erdélyi cserekapcsolatok, a gyűjtőutak.

Ezekről a területekről idős, hagyományőrző néniket, bácsikat hoztunk el a gyermekeknek táncot tanítani Tatára, nagyon aktív munka folyt. Meghívtunk más műhelyeket is, önállóságunkból ők is profitálhattak – árulta el az iskolaalapító, aki akkoriban szabadságot nem ismerve napi 12-14 órákat dolgozott.

– A táncosaink kulturális munkájának elismeréséhez ki kellett alakítani a város intézményeivel, első sorban az önkormányzattal való együttműködést, ami azután közművelődési megállapodásban öltött testet. Iskolánk szervezhetőségéhez meg kellett találni az adminisztrációs, logisztikai megoldásokat is. A saját szerkesztésű dokumentumaimmal számos iskola dolgozott akkor az országban, de a 250 szereplős vizsgaelőadás szervezése is komoly logisztikai feladat volt.

Sz. A.

Az eredeti cikket, amelyben további képet is talál, IDE kattintva olvashatja el.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a József Attila-díjas költő jól ért a fiatalok nyelvén. Lackfi János hat gyermek édesapja, négy unokája van és 17 évig tanított egyetemen. Szerinte a szeretet mozdíthat ki minket a bezártságból. Ebben az időszakban a hagyományos értékek, a húsvéti ünnep és a versek szerepe is felértékelődik. IDE kattintva olvashatja el a vele készült interjút.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.