A Fidesz EP-képviselője felhívja arra a figyelmet, hogy bekerült a határozattervezetbe egy kifejezetten külpolitikát és az ukrajnai háborút érintő bekezdés, aminek semmi köze a 7. cikk szerinti eljáráshoz. A külpolitika egyértelműen nemzeti hatáskör. És ezt nemcsak a magyar árnyék-jelentéstevő, László András emelte ki, hanem más frakciók képviselői is. Világosan látszik, hogy az EP háborúpárti többsége azért támadja Magyarországot, mert békepárti álláspontot képviselünk.

(Fotó: AFP)
Ennek ellenére a tiszások brüsszeli pártja, az Európai Néppárt ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország békepolitikáját elítélje. Ezen felül a határozattervezetbe több olyan pont is bekerült, amelynek nincs köze a 7. cikk szerinti eljáráshoz. Láthatóan több bekezdést a tiszások mondtak tollba, és csak és kizárólag azért kerültek bele, hogy az Európai Parlament beavatkozzon a magyar választási kampányba
– mondta László András fideszes EP-képviselő, a Patrióták Európáért frakció témafelelőse.
László András rámutatott: „A határozat szövegezéséért felelős képviselők személye önmagáért beszél.”
A jelentéstevő a szélsőségesen migrációpárti Tineke Strik (Zöldek). A néppárti jelentéstevő a USAID-NED-es baloldali korrupciós hálózat jeles lengyel képviselője, Michal Wawrykiewicz, aki Magyar Péter nagy barátja, és Budapesten is kampányolt neki. A szocialista jelentéstevő az a Krzysztof Smiszek, aki Magyar Péter telefonlopásos ügyében arra szólította fel az EP-t, hogy ne adják ki a tiszás politikus mentelmi jogát.
A dossziéról az EP plenáris ülésén várhatóan novemberben fognak szavazni a képviselők.
Nincsenek illúzióink. Az EP háborúpárti többsége egy újabb, alaptalan hazugságoktól hemzsegő jelentést fog elfogadni Magyarországról
– jelentette ki László András.
Magyarország ellen nyolc éve folyik a 7. cikk szerinti eljárás, amely eddig semmilyen eredményre nem vezetett. Ennek ellenére az Európai Parlament továbbra is nyomást gyakorol hazánkra, és újabb ún. időközi jelentést akar elfogadni, amelyben „értékeli” a magyarországi helyzetet. Ez valójában egy nyomásgyakorlási eszköz, és nyílt beavatkozás a magyar választási kampányba. A határozattervezetről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) november elején, az EP plenáris ülésén pedig november végén lesz szavazás – emlékeztet László András.
Borítókép: Az Európai Parlament (Fotó: AFP)