Dalolnak a sordélyok a Békésben fekvő Kis-Sárréten

A sordélyok nászidőszaka javában zajlik, a hímek egyre intenzívebben énekelnek – derül ki a cikkből.

Ez a verébnél valamivel nagyobb, zömök testalkatú, szürkésbarna színű sármányféle kötődik az extenzíven művelt mezőgazdasági területekhez, ezért a Körös-Maros Nemzeti Parkban mindenütt találkozhatunk vele. Különösen igaz ez a Kis-Sárrétre, ahol a bokrokkal tarkított nyílt legelők, kaszálórétek és a közéjük ékelődő kisebb mezőgazdasági parcellák változatos élőhelyet kínálnak számára. Kitűnő indikátorfaj, a rovarokban és gyommagvakban szegényes, intenzíven művelt területeket kerüli.

Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park

A hím költési időben gyakran hallatja jellegzetes énekét, bokrok, kisebb fák csúcsán, vagy épp egy vezetéken egyensúlyozva. A gyakori éneklésre annál inkább szüksége van, mivel egy-egy hímre két-három tojó is jut. A hímek nem vesznek részt a költésben, így a folyamatos énekléssel több tojót tudnak egyszerre meghódítani. A tojó évente kétszer nevel fiókákat. Fészkét kisebb bokrok legalsó szintjébe, közvetlenül a talaj fölé építi, általában 3-6 tojást rak.

A sordély rovarokkal és magvakkal egyaránt táplálkozik, télen viszont kizárólag különböző gabona- és gyommagvakat fogyaszt. Fiókáit tücskökkel, hernyókkal, bogarakkal eteti. Állandó madarunk, télen kisebb-nagyobb csapatokba is verődhet.

Az eredeti cikk a sordélyok énekéről IDE kattintva érhető el.

Korábbi cikkünkben egy másik madárfajta különös költéséről írtunk. Otthonosan érzi magát a szombathelyi hattyúpár, de a járókelők fenyegetik a Csónakázótavon fészkelő hattyúcsalád nyugalmát, szalaggal óvják őket.