Helytörténeti érdekességek Kemenesszentpéteren Napóleontól a királyi családig

Nemzetőrökről, jószág- igazgatókról is kiderültek új információk – egyre több érdekességgel bővül Kemenesszentpéter helytörténete. Napóleon egyik tábornokát is vendégül látták hajdan a faluban, és itt született korának népszerű női regényírója – olvasható a Veszprém megyei hírportálon, a veol.hu-n.

– A római korban a Győrt és Szombathelyt, azaz Arrabonát és Savariát összekötő út a mostani Kemenesszentpéter határában vezetett. A korábban a helyiek által épített fatemplom helyén pedig csaknem háromszáz éve alapozták meg a mostani épületet. A napóleoni háborúk idején a csaták elkerülték a települést, de a franciák seregei a közeli Vágon szálltak meg. Bernadotte tábornok el is látogatott a faluba, ahol a helyiek megvendégelték. A köznemesi származású katonát Napóleon később Svédország királyává tette – többször is így emelt fel alacsonyabb származásúakat, akiket elismert. Bernadotte pedig uralkodócsaládot alapított. Így elmondhatjuk, hogy a mai svéd királyi ház tagjainak őse járt Kemenesszentpéteren – mondta el Sárosi Ervin, aki a falu helytörténetét igyekszik új információkkal kibővíteni. Több érdekességről lapunknak is beszámolt.

Napóleon tábornokát is vendégül látta a falu, ahol a híres Horváth-testvérek emlékszobája található
Fotó: családi/veol.hu

Sárosi Ervin büszke arra, hogy kiderítette, kik voltak azok a helyiek, akik az 1848–49-es forradalom idején a településen részt vettek a nemzetőrök sorsolásán. Őket ugyanis így választották ki. Tizenegy név kerülhetett fel kutatása révén a nekik állított emléktáblára. A kemenes- szentpéteri Horváth család történetéből pedig a helytörténettel foglalkozó férfi szerint akár regényt is lehetne írni. Az édesapa, Horváth Antal gazdasági akadémiát végzett, és a szombathelyi káptalan kanonoki birtokának jószág- igazgatójaként dolgozott ötven évig a faluban. Párjával együtt rendkívüli műveltségű embereknek számítottak, a kutató szerint nélkülük biztosan másképp alakult volna a község története. Szellemi örökségüket gyerekeik éltették tovább.

– Horváth József festőművész lett. Elkerült Sopronba, ott rajztanárként is dolgozott. Az akvarell poétájának tartották, több díjat is nyert. Testvére, László mezőgazdasági mérnök és szakíró volt. A kisbéri ménes jószágigazgatójaként dolgozott, a szaktárcát, tévéműsorokat is segítette tudásával. Nagyon meglepett, amikor láttam, hogy állattenyésztési ismereteket nyújtó könyveit humorosan írta meg. A harmadik testvér, Bozzay Margit – aki férjének vezetéknevét vette fel – író és újságíró lett – sorolta Sárosi Ervin, és hozzátette: Margitot tizenöt évesen férjhez adták, de rosszul sikerült a házassága. Kora elvárásaitól eltérve elvált, két gyermekével Budapestre költözött. Először egy varrodában dolgozott nappal, éjjel egy szerkesztőségben. Aztán már saját életéből ötleteket merítő regényeiből és újságcikkeiből el tudta tartani családját. Kora kiemelkedő nőírója lett, ráadásul egyfajta asszonyideál, hiszen a második világháború előtti időkben karriert futott be. A Kemenesszentpéter helytörténeti emlékeit gyűjtő férfi úgy tudja: unokája az első hazai sztármanökenek közé tartozott.

– A falu híres szülötteinek, a Horváth testvéreknek emlékszobájuk is van Kemenesszentpéteren – mondta el Sárosi Ervin, aki úgy érzi, már nem tudná abbahagyni a kutatást, hiszen ahogy beleássa magát faluja múltjába, egyre több unikumnak számító tény kerül napfényre.

Az eredeti cikk IDE KATTINTVA olvasható.