Eredetileg a hajdú-bihari megyeszékhely új sétálóövezetén állították fel azt a Sellő-szobrot, mely a 2001-ben átadott korzón az Aranybika előtti szökőkutat díszítette. A hableányfigura jellegzetessége a több ágú sapkája, a fedetlen keble, a mintás „bőre”, valamint a kezében tartott, tarka virágos könyve és a hosszú, aranyban játszó halfarka. A Pázmándi Antal szobrászművész által készített kompozíció azonban sokak tetszését nem nyerte el és emiatt a főtér átadását már nem érhette meg: az avatás előtt eltávolították és a városgondnokság egyik pincéjébe vitték. A mű kerek helye ma is látható a szökőkút felső medencekaréjában.
Itt is Kertai László tervezte
A Napló korabeli cikke szerint Katona Gyula, Nyíracsád akkori polgármestere egy fotón látta az alkotást és megtetszett neki. Felkereste Pázmándi Antalt, mondván, hogy szívesen látná a szobrot a településükön. Akkorra már ugyanis a Sellőt a művész magával vitte Budapestre. A 10 évvel ezelőtti cikkünkben az is olvasható, hogy Katona Gyula megnézte, aztán beszélt a debreceni kollégájával, Kósa Lajos is, mivel nem akarta, hogy emiatt valami félreértés legyen.
A cívisváros vezetője nem tiltakozott az alkotás megvásárlása ellen. Pázmándi Antal nem Nyíracsádra szánta a Sellőt, de sikerült elnyerniük a szimpátiáját, és hozzájárult ahhoz, hogy megvegyék.
Nagyrészt pályázati pénzből fizették ki, és Kertai Lászlót, a debreceni Kossuth tér tervezőjét kérték fel a nyíracsádi park megtervezésére is. 2010-ben 28 millió forintot nyertek a kivitelezésre, és a következő évben, augusztus 19-én ünnepélyes keretek között avatták fel a hangulatos díszteret, melynek központjában a szökőkút és Pázmándi Antal sellőszobra áll.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítóképen: Pázmándi Antal Sellő-szobra. Fotó: HAON.HU - MEDIAWORKS / Dr. Nagy Attila
