Az önkormányzat és a Kuny Domokos Múzeum szervezésében megnyílt a tatai várban Nagy János szobrászművész emlékkiállítása, tájékoztatott erről a tata.hu. A kiállítótér falán a művész következő mondatai fogadják a látogatót:
Arra tettem fel az életemet, hogy én MAGYAR művész leszek… Most volt Pozsonyban egy kiállításom, ahol megmondták, hogy mi a baj velem. Az, hogy túl magyar vagyok. Én ennek nagyon örülök, mert ezt akartam.
A szobrászra a helyszínen Németh Zsolt parlamenti államtitkár, Michl József polgármester és Szemadám György festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja emlékezett.
A szobrászt, művei számos egyéni kiállításai mellett, köztéren látható szobrai is ismertté tették, így a komáromi és esztergomi alkotásai, sőt, 2004-től az észak-komáromi Aradi vértanúk emlékművé. Nagy János alkotta Tata, a Mátyás királyról elnevezett díjával járó kisplasztikát is. Munkásságának fontos területét jelentette a lovas ábrázolás, utolsó nagy feladata a várba szánt Mátyás király szobor megmintázása volt.
A kiállítás kurátora, Kövesdi Mónika művészettörténész elmondta, a szobrász élete utolsó éveit töltötte a városban, itt talált otthonra. A várban „berendezett” kiállításon húsz szobor és tíz plakett szerepel. Michl József a művészre emlékezve úgy fogalmazott:
hálásak vagyunk, hogy itt élt közöttünk, örömmel támogattuk és segítettük őt, és szeretnénk munkásságát fenntartani, bemutatni, és folyamatosan a magyarság elé tárni.
Németh Zsolt megnyitójában kiemelte, a kiállított tárgyak Nagy János lelkéből őriznek egy-egy darabot. Ide idézik őt maradandó tárgyai, és ettől szebb, jobb, élettel telibb lesz a világ.
Szemadám György azt jegyezte meg, hogy a művésszel szemben sok tartozása van még a magyar kultúrának, de most talán valamennyit sikerült ebből törleszteni.
A szobrászat minden ágában alkotott Nagy János szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Tata díszpolgára idén márciusban hunyt el életének 86. évében, hosszan tartó betegség után. Az alkotó 1935. június 17-én született. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a besztercebányai, majd a nyitrai tanárképző főiskolán tanított növendékeket. A szobrászat minden ágában aktívan tevékenykedő alkotó volt: monumentális kompozíciók, középméretű, kiállítási plasztikák, kisplasztikák, érmek és plakettek egyaránt készültek a műhelyében.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Az alkotó egy szobra (Fotó: Facebook / A Tatai medencéért)
