A téltemetés, tavaszvárás örömünnepén énekeltük korábban a gyerekdalt, hogy itt a farsang, áll a bál. A farsangot hagyományosan vidám lakomák, bálok, mulatságok jellemezték. Ugyan a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, de alapvetően a néphagyományokat a legtöbb helyen, így Békésben is, rendezvényekkel követték.
Ugyanakkor az ilyenkor szokásos bálok megyénkben jórészt elmaradnak a koronavírus-járvány miatt
– írja a Békés megyei hírportál, a BEOL.
A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más, ezért a mozgó ünnepek csoportjába tartozik. Két egyházi ünnep közé ékelődik: vízkereszt és a húsvéti nagyböjt közé. Kezdőnapja mindig január 6-án, vízkeresztkor van, zárónapját az határozza meg, hogy hamvazószerda az adott évben milyen napra esik. Idén április 13-ára, húsvét pedig 16-17-én lesz. – A farsang a csabai szlovákoknál a nagyböjt előtti utolsó három napra, az úgynevezett farsang farkára összpontosult – hangsúlyozta Salamon Edina, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum néprajzos muzeológusa.
A teljes cikket ITT érheti el.
Borítókép: Elek utcáit maskarások járták, így űzték a telet két évvel ezelőtt (Fotó: Kiss Zoltán)
