Vajon a 2011-ben kezdődő, úgynevezett arab tavasz eseményei ismétlik önmagukat? A Külügyi és Külgazdasági Intézetben rendezett Arab tavasz 2.0? című konferencián többek közt erre is keresték a választ.
Bár ma már nem mindennapos, hogy az USA és Törökország egyetértsen valamely, a szíriai polgárháborúhoz kapcsolódó kérdésben, de az elfogott dzsihadistákat illetően ez a helyzet.
Irán nyerésre áll abban a stratégiai csatában, amelyet az iszlám köztársaság a fő ellenfelével, Szaúd-Arábiával vív a Közel-Kelet feletti befolyás megszerzéséért.
Alacsony, jellemzően negyven-ötven százalék körül mozgott az elmúlt évek bevándorlási hullámában érkezők foglalkoztatottsága az integrációs programok ellenére is, harmaduk pedig szegénységben él.
Az iszlám világ 57 állama adja a világ GDP-jének kevesebb mint 8 százalékát, és ha ebből az országcsoportból kivesszük a kőolajban és/vagy földgázban gazdag államok adatait, akkor az eredmény még elszomorítóbb.
Az amerikai hadsereg támadta meg a dzsihadistákat a Szíria északnyugati részén fekvő Idlíb tartományban – derült ki az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának szombati közleményéből.
Az öt évvel ezelőtt hatalomra került Iszlám Államnak sikerült elérnie, hogy a több ezer éve Szíriában és Irakban élő keresztény és zsidó vallású népesség mára a teljes eltűnés szélére került.
A számos dzsihadista lázadó csoport által ellenőrzött északnyugat-szíriai Idlíb tartományban fokozódó feszültségről tárgyalt tegnap Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában.
A Közel-Keleten eddig talált legősibb, négyezer éves, nagyméretű falfreskókat tártak fel a Bejrúti és a Tübingeni Egyetem kutatói. A felfedezést egy most megjelent kötetben dokumentálták.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Nyílt levelet küdött a Tisza Párt elnökének.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
Szánthó Miklós szerint Magyarország szerepe meghatározóvá vált.
A lengyel miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, tekintet nélkül a körülményekre.
A miniszterelnök szerint a Magyarország elleni titkosszolgálati műveletek és a külföldről pénzelt lejárató kampányok nagyobb sebességre kapcsolnak. A Védelmi Tanács az ország biztonsága érdekében szükséges döntéseket meghozta.
A visegrádi együttműködés is új lendületet kaphat.
A lengyel miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, tekintet nélkül a körülményekre.
A miniszterelnök szerint a Magyarország elleni titkosszolgálati műveletek és a külföldről pénzelt lejárató kampányok nagyobb sebességre kapcsolnak. A Védelmi Tanács az ország biztonsága érdekében szükséges döntéseket meghozta.
A visegrádi együttműködés is új lendületet kaphat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
