időjárás 5°C Virgil 2022. november 27.
logo
Az olajkitermelő országok az árak magasan és a termelés alacsonyan tartásában érdekeltek

Európa nem tudná pótolni az orosz olajat

Dóka Milán
2022.05.18. 05:45 2022.05.18. 10:34
Európa nem tudná pótolni az orosz olajat

Az orosz olajat közel-keleti forrásból nehéz lesz pótolni, miután a térség olajexportőrei nem hajlandók növelni a kitermelésüket. Az olajnagyhatalmakat tömörítő OPEC+ (amelynek Oroszország is a tagja) pedig szintén nem érdekelt a termelés növelésében, mert így az árakat magasan tudják tartani. Közben a Saudi Aramco olajvállalat rekordbevételre tett szert az első negyedévben.

Mint ahogy arról beszámoltunk, az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben tárgyaltak az orosz olaj importjának tilalmáról, ám nem született megegyezés. A morális alapokra helyezett szankciós intézkedés azonban súlyos kínálati hiányt és elszálló olajárakat idézhet elő.

A legnagyobb olajexportőr országokat tömörítő OPEC+ tagjai (Oroszország, közel-keleti és afrikai országok) állítják elő a világ teljes nyersolajmennyiségének negyven százalékát, így a kereslet-kínálat szabályozásával képesek arra, hogy a termelés növelésével az árakat csökkentsék vagy éppen fordítva, kevesebb kitermeléssel magasan tudják tartani az olaj világpiaci árát.

A Covid-világjárvány miatti lezárások a kőolaj keresletet jelentősen csökkentették 2020 tavaszán, ezért az OPEC+ tagok napi tízmillió hordóval kevesebb olajat adtak el. Miután 2021 nyarán a kereslet ismét növekedni kezdett, fokozatosan emeltek a kitermelésen, de a kínálat még mindig elmarad a világjárvány előtti időktől. Az orosz–ukrán válság miatt jelentősen nőtt a kereslet, amihez a kőolajexportőrök nem igazították hozzá a kínálatot.

David Fyfe, a londoni székhelyű Argus Media vezető közgazdásza szerint az EU orosz olajra vonatkozó embargós fenyegetése megrémítette a piacokat, mert ez súlyos kínálati szűküléshez vezethet, így emelkedtek az olajárak.

A háború kitörése óta Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök többször is felhívást intézett Szaúd-Arábiához és az Egyesült Arab Emírségekhez, hogy növeljék olajkitermelésüket, de hiába.

Az arab országok ugyan rendelkeznek szabad kapacitással, de nem hajlandók növelni a kitermelésüket – mondta Kate Dourian, a szintén londoni Energy Institute munkatársa, a Közel-Kelet energiakérdéseivel foglalkozó szakértője. Hozzátette, ezek az országok nem akarják, hogy a Nyugat diktáljon nekik. Néhány afrikai ország, mint Nigéria és Angola pedig a Covid alatt nem gondoskodott az olajtelepek megfelelő karbantartásáról, így ők képtelenek növelni a termelésüket. Oroszország pedig természetesen nem érdekelt abban, hogy az export növelésével az árak csökkenjenek, és ahogy arra Carole Nakhle, a Crystol Energy brit energetikai tanácsadó cég vezérigazgatója emlékeztetett, az OPEC+ érdeke a jó kapcsolat megőrzése Oroszországgal, így a jelentős kitermelésnövekedés nem reális elvárás.

Míg a vevői oldalon a magas árak nagyobb kiadásokat generálnak, addig az eladói oldalon növekvő bevételeket. 

A szaúd-arábiai olajvállalat, a Saudi Aramco vasárnap jelentette be, hogy az első negyedévben a legmagasabb profitot produkálta 2019-es tőzsdei bevezetése óta.

Az állami tulajdonú energiaóriás nyeresége az első három hónapban 82 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a nettó bevétel pedig meghaladta a 39,5 milliárd dollárt. Az Aramco ezzel két év után visszaszerezte a világ legértékesebb vállalata címet az amerikai Apple-től. A szaúdi olajóriás mellett más energiacégek, köztük a Shell, a BP és a TotalEnergies is megugró profitról számoltak be, a kőolaj világpiaci árának emelkedése miatt. Az olaj ára márciusban 14 éves csúcson volt, a Brent kőolaj hordónkénti ára 111 dollár felett volt vasárnap, azonban a JP Morgan előrejelzése szerint ez 185 dollárra nőne év végéig – figyelmeztet közösségi média oldalán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzője.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy az Európai Bizottság javaslatában morális okokra hivatkozva szankcionálná az orosz kőolajszállítmányokat, azonban az alternatívaként felmerülő közel-keleti importnál is felmerülnek morális aggályok.

Szaúd-Arábiát a szomszédos jemeni konfliktusban való részvétele, Dzsamal Hasogdzsi újságíró 2018-as meggyilkolása, a másként gondolkodók bebörtönzése és a halálbüntetés széles körű alkalmazása miatt többször elítélték. A térség emellett biztonsági kihívásokkal is kénytelen szembenézni, a jemeni húszi lázadók többször is célba vették Szaúd-Arábiát, beleértve az Aramco helyszíneit is, ami folyamatos veszélyt jelent az olajkitermelésre.

Borítókép: illusztráció (Fotó: AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.