Mint ahogy arról beszámoltunk, az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben tárgyaltak az orosz olaj importjának tilalmáról, ám nem született megegyezés. A morális alapokra helyezett szankciós intézkedés azonban súlyos kínálati hiányt és elszálló olajárakat idézhet elő.
A legnagyobb olajexportőr országokat tömörítő OPEC+ tagjai (Oroszország, közel-keleti és afrikai országok) állítják elő a világ teljes nyersolajmennyiségének negyven százalékát, így a kereslet-kínálat szabályozásával képesek arra, hogy a termelés növelésével az árakat csökkentsék vagy éppen fordítva, kevesebb kitermeléssel magasan tudják tartani az olaj világpiaci árát.
A Covid-világjárvány miatti lezárások a kőolaj keresletet jelentősen csökkentették 2020 tavaszán, ezért az OPEC+ tagok napi tízmillió hordóval kevesebb olajat adtak el. Miután 2021 nyarán a kereslet ismét növekedni kezdett, fokozatosan emeltek a kitermelésen, de a kínálat még mindig elmarad a világjárvány előtti időktől. Az orosz–ukrán válság miatt jelentősen nőtt a kereslet, amihez a kőolajexportőrök nem igazították hozzá a kínálatot.
David Fyfe, a londoni székhelyű Argus Media vezető közgazdásza szerint az EU orosz olajra vonatkozó embargós fenyegetése megrémítette a piacokat, mert ez súlyos kínálati szűküléshez vezethet, így emelkedtek az olajárak.
A háború kitörése óta Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök többször is felhívást intézett Szaúd-Arábiához és az Egyesült Arab Emírségekhez, hogy növeljék olajkitermelésüket, de hiába.
Az arab országok ugyan rendelkeznek szabad kapacitással, de nem hajlandók növelni a kitermelésüket – mondta Kate Dourian, a szintén londoni Energy Institute munkatársa, a Közel-Kelet energiakérdéseivel foglalkozó szakértője. Hozzátette, ezek az országok nem akarják, hogy a Nyugat diktáljon nekik. Néhány afrikai ország, mint Nigéria és Angola pedig a Covid alatt nem gondoskodott az olajtelepek megfelelő karbantartásáról, így ők képtelenek növelni a termelésüket. Oroszország pedig természetesen nem érdekelt abban, hogy az export növelésével az árak csökkenjenek, és ahogy arra Carole Nakhle, a Crystol Energy brit energetikai tanácsadó cég vezérigazgatója emlékeztetett, az OPEC+ érdeke a jó kapcsolat megőrzése Oroszországgal, így a jelentős kitermelésnövekedés nem reális elvárás.
Míg a vevői oldalon a magas árak nagyobb kiadásokat generálnak, addig az eladói oldalon növekvő bevételeket.
A szaúd-arábiai olajvállalat, a Saudi Aramco vasárnap jelentette be, hogy az első negyedévben a legmagasabb profitot produkálta 2019-es tőzsdei bevezetése óta.
Az állami tulajdonú energiaóriás nyeresége az első három hónapban 82 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a nettó bevétel pedig meghaladta a 39,5 milliárd dollárt. Az Aramco ezzel két év után visszaszerezte a világ legértékesebb vállalata címet az amerikai Apple-től. A szaúdi olajóriás mellett más energiacégek, köztük a Shell, a BP és a TotalEnergies is megugró profitról számoltak be, a kőolaj világpiaci árának emelkedése miatt. Az olaj ára márciusban 14 éves csúcson volt, a Brent kőolaj hordónkénti ára 111 dollár felett volt vasárnap, azonban a JP Morgan előrejelzése szerint ez 185 dollárra nőne év végéig – figyelmeztet közösségi média oldalán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzője.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy az Európai Bizottság javaslatában morális okokra hivatkozva szankcionálná az orosz kőolajszállítmányokat, azonban az alternatívaként felmerülő közel-keleti importnál is felmerülnek morális aggályok.
Szaúd-Arábiát a szomszédos jemeni konfliktusban való részvétele, Dzsamal Hasogdzsi újságíró 2018-as meggyilkolása, a másként gondolkodók bebörtönzése és a halálbüntetés széles körű alkalmazása miatt többször elítélték. A térség emellett biztonsági kihívásokkal is kénytelen szembenézni, a jemeni húszi lázadók többször is célba vették Szaúd-Arábiát, beleértve az Aramco helyszíneit is, ami folyamatos veszélyt jelent az olajkitermelésre.
Borítókép: illusztráció (Fotó: AFP)
