Ugyanazt nézzük, de mást látunk?

Míg Amerikában a televízió, itthon az online hírportálok a legfontosabb közéleti információforrások a választók számára – derül ki a Lounge Group reprezentatív kutatásából, amelyet az Egyesült Államokban és Magyarországon végeztek el az USA elnökválasztása kapcsán. Az adatok alapján itthon jelentősen elkülönül a hírfogyasztás az általános médiafogyasztástól, az Egyesült Államokban még tartja magát a televízió a közéleti információk forrásaként, de az online felületekre is egyre többen támaszkodnak ebben.

Magyar Nemzet
Forrás: Lounge Group2020. 11. 11. 12:00
Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meglepő eredményt hozott a Lounge Group két országot érintő reprezentatív kutatása, amely az USA-ban és Magyarországon vizsgálta a választói magatartást az amerikai elnökválasztás apropóján. Az elemzés kifejezetten közéleti hírforrásokra vonatkozó adatai szerint az amerikaiak a televíziót, a magyarok pedig az online híroldalakat tekintik elsődlegesnek.

A két országot vizsgálva erőteljesen elkülönül a hír- és az általános médiafogyasztás.

A szavazati joggal rendelkező magyar lakosság médiafogyasztási szokásaiban szinte azonos az internet és a televízió részaránya. Mégis, ha hírekről, közéleti, politikai tartalmak fogyasztásáról van szó, az online híroldalak vezetnek itthon: a politikailag aktív válaszadók 41 százaléka jelölte meg ezeket fő platformként. Az USA-ban ugyanakkor az emberek közel hatvan százaléka főként a televízióból informálódik közéleti kérdésekben. Ez talán nem is meglepő, főleg annak fényében, hogy az elnökjelölti vitákat rendszerint hatalmas érdeklődés kíséri. Az első elnökjelölti vitára például 73 millióan voltak kíváncsiak, a választás estéjét pedig 71 millió amerikai néző követte élőben a televízióban. Csak a Fox News adását 13,7 millióan nézték főműsoridőben, amivel a csatorna maga mögé utasította a CNN-t és az MSNBC-t is.

A korcsoportok vizsgálatából az is kiderül, hogy a hírfogyasztási platformpreferenciában jelentős különbségek vannak.

A hazai fiatal, 18–34 éveseknél egyértelműen átvette a hatalmat a Facebook, ők a híreket elsősorban ezen a platformon szerzik be. Itthon a hírfogyasztásban ebben a korcsoportban csak ezután következnek az online híroldalak, majd a televízió. De már a 35–49 évesek körében is nagyot csökken a Facebook hírforrás szerepe, itt gyakorlatilag megegyezik a rádiókéval. Amerikában a 18–34 évesek körében a legmagasabb a facebookos hírolvasás részaránya, ott azonban nem ez számít az elsődleges hírcsatornának a fiatalabbaknál sem. Amerikában – ahogy a teljes politikailag aktív mintában – ebben a korcsoportban is leginkább a televízióból szerzik be a közéleti információkat az emberek.

– Ahogy mindenben, a médiafogyasztásban is tetten érhető a globalizáció. Politikai, társadalmi témákban mégis vannak másképp viselkedők, teljesen eltérő fogyasztási szokások. A magyar médiafogyasztásban már évek óta fej-fej mellett halad a tévé és az internet. Ma már Magyarországon is általános képernyőhasználatról beszélhetünk, hiszen tévézünk mobilon, és tévén is netezünk. De nemcsak itthon, világszinten is ez, az úgynevezett a multiscreen trend érvényesül, a tévé és az internet használata időben és térben egyre közelebb ér egymáshoz – mondta Hidvégi Krisztina a Lounge Group médiaigazgatója. – Vagyis nem az a kérdés, hogy más médiát fogyasztunk-e vagy hogy globalizálódik-e a médiafogyasztás, hanem az, hogy politikai, közéleti tartalmakra is ugyanaz-e az eszköz- és médiapreferenciánk? – tette hozzá.

A Lounge Group kutatása szerint

az amerikai választók gyakrabban tájékozódnak a közügyekről, politikai témákról, mint a magyarok.

Egészen pontosan több mint nyolcvan százalékuk rendszeresen tájékozódik, követi a belpolitikát, közéletet. A hasonló beállítottságú magyaroknál ugyanakkor ez az arány nem éri el a hatvan százalékot. Ráadásul a magyarok jellemzően később kezdenek el érdeklődni a politikai és társadalmi témák iránt. Ebből is adódik, hogy a hazai 18–29 évesek csupán harmada követi a belpolitikai híreket valamilyen rendszerességgel, míg a tengerentúlon ugyanezen korosztály hetven százaléka aktív hírfogyasztó.

„Mind az amerikaiaknál, mind a magyaroknál megfigyelhető, hogy minél idősebb lakossági csoportról beszélünk, annál nagyobb az érdeklődés a közélet iránt. Itthon azonban sokkal nagyobbra nyílik az olló a politikai tartalmakkal kapcsolatos nyitottság terén a fiatalabbak és az idősebbek között” – hangsúlyozta Hidvégi Krisztina.

Fotó: Pexels

A politikai, közéleti témákhoz való viszony alapvető szocializációs különbségekre utal, amely értelemszerűen hozzáállás-, és végső soron fogyasztásbeli eltéréseket is okoz. Itthon például a politikai, társadalmi témákról folyó beszélgetések, véleménymegosztások sokszínűsége sem jellemző. Inkább családtagokkal, esetleg közeli barátokkal beszélik meg az emberek nézeteiket. Az amerikaiak ennél jóval szélesebb körben kérnek és adnak véleményt: vallási vezetők, helyi vállalkozások is szerepet játszhatnak döntéseikben, de a politikai elemzők, illetve az influenszerek, sztárok szavára is nagyobb arányban figyelnek a tengerentúlon. Utóbbit például a magyarok kifejezetten nem kedvelik.

Minden második magyar elutasítja, hogy kedvenc színésze, zenésze vagy youtubere nyilvánosan véleményezze a közéletet,

az ismert emberek ezért hazánkban nem is igazán nyilvánulnak meg közéleti témákban.

Mindkét országban igaz, hogy a választópolgárok 25 százaléka él úgynevezett véleménybuborékban. Ez azt jelenti, hogy többségében saját nézeteit erősítő véleményekkel találkozik ismerősi és baráti körében, illetve a közösségi média felületein, valamint médiafogyasztása során is leginkább saját állásfoglalásával egyező tartalmak jönnek vele szembe. A politikai véleményalkotás szempontjából ez nem tekinthető pozitívnak, hiszen ezek a szavazók nem találkoznak mikrokörnyezetükön kívül olyan hatásokkal, amelyek szélesíthetik látókörüket és befolyásolhatják döntéseiket.

Az Egyesült Államokban 2020. szeptember 5–7. között, kétezer fő bevonásával zajló felmérést a Lounge Group megbízásából a Cygnal LLC végezte. A magyar társkutatást ötszáz fő online megkérdezésével a Századvég Alapítvány készítette 2020. október elején, a minta összetétele kor, nem, településtípus alapján reprezentatív a magyar lakosságra. A kutatási eredményeket az USA legnagyobb hírügynöksége, az AP is szemlézte. A Lounge Group kutatását közlő tekintélyes amerikai lapok és portálok – köztük a Yahoo Finance és Marketwatch – havonta több mint százmillió olvasóhoz juttatják el a híreket.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.