Ugyanazt nézzük, de mást látunk?

Meglepő eredményt hozott a Lounge Group két országot érintő reprezentatív kutatása, amely az USA-ban és Magyarországon vizsgálta a választói magatartást az amerikai elnökválasztás apropóján. Az elemzés kifejezetten közéleti hírforrásokra vonatkozó adatai szerint az amerikaiak a televíziót, a magyarok pedig az online híroldalakat tekintik elsődlegesnek.

A két országot vizsgálva erőteljesen elkülönül a hír- és az általános médiafogyasztás.

A szavazati joggal rendelkező magyar lakosság médiafogyasztási szokásaiban szinte azonos az internet és a televízió részaránya. Mégis, ha hírekről, közéleti, politikai tartalmak fogyasztásáról van szó, az online híroldalak vezetnek itthon: a politikailag aktív válaszadók 41 százaléka jelölte meg ezeket fő platformként. Az USA-ban ugyanakkor az emberek közel hatvan százaléka főként a televízióból informálódik közéleti kérdésekben. Ez talán nem is meglepő, főleg annak fényében, hogy az elnökjelölti vitákat rendszerint hatalmas érdeklődés kíséri. Az első elnökjelölti vitára például 73 millióan voltak kíváncsiak, a választás estéjét pedig 71 millió amerikai néző követte élőben a televízióban. Csak a Fox News adását 13,7 millióan nézték főműsoridőben, amivel a csatorna maga mögé utasította a CNN-t és az MSNBC-t is.

A korcsoportok vizsgálatából az is kiderül, hogy a hírfogyasztási platformpreferenciában jelentős különbségek vannak.

A hazai fiatal, 18–34 éveseknél egyértelműen átvette a hatalmat a Facebook, ők a híreket elsősorban ezen a platformon szerzik be. Itthon a hírfogyasztásban ebben a korcsoportban csak ezután következnek az online híroldalak, majd a televízió. De már a 35–49 évesek körében is nagyot csökken a Facebook hírforrás szerepe, itt gyakorlatilag megegyezik a rádiókéval. Amerikában a 18–34 évesek körében a legmagasabb a facebookos hírolvasás részaránya, ott azonban nem ez számít az elsődleges hírcsatornának a fiatalabbaknál sem. Amerikában – ahogy a teljes politikailag aktív mintában – ebben a korcsoportban is leginkább a televízióból szerzik be a közéleti információkat az emberek.

– Ahogy mindenben, a médiafogyasztásban is tetten érhető a globalizáció. Politikai, társadalmi témákban mégis vannak másképp viselkedők, teljesen eltérő fogyasztási szokások. A magyar médiafogyasztásban már évek óta fej-fej mellett halad a tévé és az internet. Ma már Magyarországon is általános képernyőhasználatról beszélhetünk, hiszen tévézünk mobilon, és tévén is netezünk. De nemcsak itthon, világszinten is ez, az úgynevezett a multiscreen trend érvényesül, a tévé és az internet használata időben és térben egyre közelebb ér egymáshoz – mondta Hidvégi Krisztina a Lounge Group médiaigazgatója. – Vagyis nem az a kérdés, hogy más médiát fogyasztunk-e vagy hogy globalizálódik-e a médiafogyasztás, hanem az, hogy politikai, közéleti tartalmakra is ugyanaz-e az eszköz- és médiapreferenciánk? – tette hozzá.

A Lounge Group kutatása szerint

az amerikai választók gyakrabban tájékozódnak a közügyekről, politikai témákról, mint a magyarok.

Egészen pontosan több mint nyolcvan százalékuk rendszeresen tájékozódik, követi a belpolitikát, közéletet. A hasonló beállítottságú magyaroknál ugyanakkor ez az arány nem éri el a hatvan százalékot. Ráadásul a magyarok jellemzően később kezdenek el érdeklődni a politikai és társadalmi témák iránt. Ebből is adódik, hogy a hazai 18–29 évesek csupán harmada követi a belpolitikai híreket valamilyen rendszerességgel, míg a tengerentúlon ugyanezen korosztály hetven százaléka aktív hírfogyasztó.

„Mind az amerikaiaknál, mind a magyaroknál megfigyelhető, hogy minél idősebb lakossági csoportról beszélünk, annál nagyobb az érdeklődés a közélet iránt. Itthon azonban sokkal nagyobbra nyílik az olló a politikai tartalmakkal kapcsolatos nyitottság terén a fiatalabbak és az idősebbek között” – hangsúlyozta Hidvégi Krisztina.

Fotó: Pexels

A politikai, közéleti témákhoz való viszony alapvető szocializációs különbségekre utal, amely értelemszerűen hozzáállás-, és végső soron fogyasztásbeli eltéréseket is okoz. Itthon például a politikai, társadalmi témákról folyó beszélgetések, véleménymegosztások sokszínűsége sem jellemző. Inkább családtagokkal, esetleg közeli barátokkal beszélik meg az emberek nézeteiket. Az amerikaiak ennél jóval szélesebb körben kérnek és adnak véleményt: vallási vezetők, helyi vállalkozások is szerepet játszhatnak döntéseikben, de a politikai elemzők, illetve az influenszerek, sztárok szavára is nagyobb arányban figyelnek a tengerentúlon. Utóbbit például a magyarok kifejezetten nem kedvelik.

Minden második magyar elutasítja, hogy kedvenc színésze, zenésze vagy youtubere nyilvánosan véleményezze a közéletet,

az ismert emberek ezért hazánkban nem is igazán nyilvánulnak meg közéleti témákban.

Mindkét országban igaz, hogy a választópolgárok 25 százaléka él úgynevezett véleménybuborékban. Ez azt jelenti, hogy többségében saját nézeteit erősítő véleményekkel találkozik ismerősi és baráti körében, illetve a közösségi média felületein, valamint médiafogyasztása során is leginkább saját állásfoglalásával egyező tartalmak jönnek vele szembe. A politikai véleményalkotás szempontjából ez nem tekinthető pozitívnak, hiszen ezek a szavazók nem találkoznak mikrokörnyezetükön kívül olyan hatásokkal, amelyek szélesíthetik látókörüket és befolyásolhatják döntéseiket.

Az Egyesült Államokban 2020. szeptember 5–7. között, kétezer fő bevonásával zajló felmérést a Lounge Group megbízásából a Cygnal LLC végezte. A magyar társkutatást ötszáz fő online megkérdezésével a Századvég Alapítvány készítette 2020. október elején, a minta összetétele kor, nem, településtípus alapján reprezentatív a magyar lakosságra. A kutatási eredményeket az USA legnagyobb hírügynöksége, az AP is szemlézte. A Lounge Group kutatását közlő tekintélyes amerikai lapok és portálok – köztük a Yahoo Finance és Marketwatch – havonta több mint százmillió olvasóhoz juttatják el a híreket.