Ugyanazt nézzük, de mást látunk?

Míg Amerikában a televízió, itthon az online hírportálok a legfontosabb közéleti információforrások a választók számára – derül ki a Lounge Group reprezentatív kutatásából, amelyet az Egyesült Államokban és Magyarországon végeztek el az USA elnökválasztása kapcsán. Az adatok alapján itthon jelentősen elkülönül a hírfogyasztás az általános médiafogyasztástól, az Egyesült Államokban még tartja magát a televízió a közéleti információk forrásaként, de az online felületekre is egyre többen támaszkodnak ebben.

Forrás: Pexels

A Lounge Group kutatása szerint

az amerikai választók gyakrabban tájékozódnak a közügyekről, politikai témákról, mint a magyarok.

Egészen pontosan több mint nyolcvan százalékuk rendszeresen tájékozódik, követi a belpolitikát, közéletet. A hasonló beállítottságú magyaroknál ugyanakkor ez az arány nem éri el a hatvan százalékot. Ráadásul a magyarok jellemzően később kezdenek el érdeklődni a politikai és társadalmi témák iránt. Ebből is adódik, hogy a hazai 18–29 évesek csupán harmada követi a belpolitikai híreket valamilyen rendszerességgel, míg a tengerentúlon ugyanezen korosztály hetven százaléka aktív hírfogyasztó.

„Mind az amerikaiaknál, mind a magyaroknál megfigyelhető, hogy minél idősebb lakossági csoportról beszélünk, annál nagyobb az érdeklődés a közélet iránt. Itthon azonban sokkal nagyobbra nyílik az olló a politikai tartalmakkal kapcsolatos nyitottság terén a fiatalabbak és az idősebbek között” – hangsúlyozta Hidvégi Krisztina.

Fotó: Pexels

A politikai, közéleti témákhoz való viszony alapvető szocializációs különbségekre utal, amely értelemszerűen hozzáállás-, és végső soron fogyasztásbeli eltéréseket is okoz. Itthon például a politikai, társadalmi témákról folyó beszélgetések, véleménymegosztások sokszínűsége sem jellemző. Inkább családtagokkal, esetleg közeli barátokkal beszélik meg az emberek nézeteiket. Az amerikaiak ennél jóval szélesebb körben kérnek és adnak véleményt: vallási vezetők, helyi vállalkozások is szerepet játszhatnak döntéseikben, de a politikai elemzők, illetve az influenszerek, sztárok szavára is nagyobb arányban figyelnek a tengerentúlon. Utóbbit például a magyarok kifejezetten nem kedvelik.

Minden második magyar elutasítja, hogy kedvenc színésze, zenésze vagy youtubere nyilvánosan véleményezze a közéletet,

az ismert emberek ezért hazánkban nem is igazán nyilvánulnak meg közéleti témákban.

Mindkét országban igaz, hogy a választópolgárok 25 százaléka él úgynevezett véleménybuborékban. Ez azt jelenti, hogy többségében saját nézeteit erősítő véleményekkel találkozik ismerősi és baráti körében, illetve a közösségi média felületein, valamint médiafogyasztása során is leginkább saját állásfoglalásával egyező tartalmak jönnek vele szembe. A politikai véleményalkotás szempontjából ez nem tekinthető pozitívnak, hiszen ezek a szavazók nem találkoznak mikrokörnyezetükön kívül olyan hatásokkal, amelyek szélesíthetik látókörüket és befolyásolhatják döntéseiket.

Az Egyesült Államokban 2020. szeptember 5–7. között, kétezer fő bevonásával zajló felmérést a Lounge Group megbízásából a Cygnal LLC végezte. A magyar társkutatást ötszáz fő online megkérdezésével a Századvég Alapítvány készítette 2020. október elején, a minta összetétele kor, nem, településtípus alapján reprezentatív a magyar lakosságra. A kutatási eredményeket az USA legnagyobb hírügynöksége, az AP is szemlézte. A Lounge Group kutatását közlő tekintélyes amerikai lapok és portálok – köztük a Yahoo Finance és Marketwatch – havonta több mint százmillió olvasóhoz juttatják el a híreket.