Ezért nagyon fontos, hogy a különböző oldalakon és applikációkban milyen engedélyekre kattintunk rá. Például bizonyos szolgáltatások hozzáférési jogosultságokat is kérnek, amelyekre a működésükhöz nincs is szükség.
Persze azon is el lehet gondolkodni, hogy rossz dolog-e, hogy pontosan célzott hirdetésekkel találnak meg minket. Erre nem egyértelmű a válasz, vannak, akik szeretik ezt, mások pedig nem.
Érdekes kérdés, hogy az egyre jobban célzó algoritmusok kényelmesebbé teszik-e az életünket vagy valójában megfosztanak a szabad választás lehetőségétől?
Ha nem szeretnénk, hogy ismerjenek minket az algoritmusok, akkor tehetünk ezért. Például rendszeresen nézzük át a telefonunk alkalmazásait, és azt, hogy mihez van hozzáférésük. Szintén hasznos, ha eleve mindig alaposan átgondoljuk, hogy mihez adunk hozzáférést.
Hasznos lehet, ha a különböző oldalakon nem a közösségimédia-profilunkkal regisztrálunk, mert így elkerülhetjük, hogy kiterjedt profilt építsenek rólunk. Erre a célra akár létrehozhatunk egy olyan e-mail címet is, amit semmi másra nem használunk, csak a regisztrációkra.
A teljes oktatást IDE kattintva olvashatják!
Egyre kreatívabbak a digitális kártevők
Szaporodnak a pár éve felbukkant zsarolóvírusokkal történő attakok, a 2019-ben mért 41 után tavaly már a cégek 61 százalékát támadták az ilyen szoftverek. Akadt olyan nemzetközi nagyvállalat, amely közel 3,3 milliárd forintot fizetett ki ismeretlen zsarolóknak, hogy visszakapja rendszereit, adatait. Sőt új kártevők is megjelentek: ezek a kriptovalutákat ellopó, nagy megtérülést ígérő bányászvírusok.
