A Kárpát-medence erdei ezeket a hatásokat – felmelegedés, szélsőségesen változó csapadékmennyiség, hő- és árhullámok – különösen megszenvedik, élet- és ellenálló képességük gyengülésével kell számolni. A hazai erdőgazdálkodási célkitűzéseknek megfelelően az élőhelyek természetességének megőrzése, a fával borított területek jelentős, 27 százalékra történő növelése azonban lehetséges, ha a megváltozott környezeti feltételekre új, a gyakorlatban széleskörűen és rendszerszerűen alkalmazható módszerek születnek.
„Erdeink kezelésében nyithatnak új dimenziót az okosszenzorokkal ellátott „okoserdők.” Az angolul ’Smart Forest’ névvel illetett megoldások olyan okosszenzorokkal ellátott digitális rendszert jelentenek, amely az összetett természeti folyamatokat képes apró részleteiben is elemezni.
A nagy mennyiségű és új minőségű adat feldolgozására alapozva újraértelmezhető az erdők szerepe a szén-körciklusban, a biodiverzitásban, de az egyéb társadalmi és a gazdasági funkciókban is. Többek között ennek a folyamatnak a kutatásával és oktatásával is foglalkozik a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán az újjászerveződött Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet – mondta dr. Czimber Kornél dékánhelyettes.
Európa több országában az erdők felmérésében, a beavatkozások tervezésében, az erdőgazdálkodásban használt gépek irányításában már magas szintű digitalizáció jellemző, a földi, légi, valamint műholdas távérzékelés már a hétköznapok gyakorlata.
Több helyen létesítettek okoserdőket kísérleti és okosszenzor-hálózatot operatív jelleggel – eddig elsősorban erdőtűz- és meteorológiai megfigyelés céljából.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Soproni Egyetem)
