A gyerekvédelem vagy a személyiségi jogok a fontosabbak?

Ausztrália és a techcégek csatájának újabb felvonása zajlik a napokban: az ausztrál kormányzat felszólította a nagy amerikai techcégeket, nyilatkozzanak online gyermekvédelmi megoldásaikról. A döntés nem sokkal azután született, hogy angol illetékesek szerint az Apple-nek el kellene indítania a tavaly személyiségi jogok miatt felfüggesztett gyermekvédelmi szolgáltatását.

Személyiségi jogi kihívások

Az ellenvélemény szerint hiába cél valóban a digitális gyerekvédelem, az Apple által kifejlesztett szoftver valójában Pandóra szelencéjét nyitná ki. 

Ugyanis a többi techcég által használt alkalmazás az oda feltöltött tartalmakat vizsgálja, az Apple szoftvere viszont az iPhone saját memóriájában kutakodhatna, és jelenthetné a felhasználót a hatóságoknál. 

Az első bejelentés után nem véletlen érkezett 8000 aláírással nyílt levél Apple-höz, hogy ne folytassák a szoftver bevezetését. Alec Muffet, a Facebook korábbi kiberbiztonsági szakértője szerint a cég javaslata „visszalépés a személyiségi jogok terén” és az Apple ezek szerint Orwell 1984-ének táján jár közel negyven évvel később.

Szakértők szerint az Apple szoftvere ugyan tartalmaz számos jó kezdeményezést, például 

ha a gyerekek telefonján meztelen képek jelennek meg, arról értesíti szülőket, de összességében alkalmas arra, hogy ártatlan embereket feketítsenek be a hatóságok előtt, hiszen elég csak annyi, hogy a rosszakarók tiltott szexuális tartalmú képeket helyeznek el az iPhone memóriájában, ami máris felkelti az algoritmus érdeklődését.

Pszichológusok az online gyerekvédelemről

Pszichológusok szerint nem lenne szabad egyedül az algoritmusokra koncentrálni a megelőzés érdekében, sokkal fontosabb a felvilágosító munka. Az amerikai iskolákban évek óta zajlik például sexting káros hatásaira való figyelemfelhívás, a meztelen üzenetek küldözgetése mégsem csökkent jelentősen a fiatalok körében. Amerikai kutatások szerint a tinédzserek negyven százaléka küldött már hasonló üzenetet. 

Egy texasi kutatás eredménye szerint a sextingelő fiatalok hamarabb kezdenek aktív, impulzívabb szexuális életet élni és agyi fejlődésükre is hat, így később a meggondolatlanabb szexuális kapcsolatokat tartják természetesnek. 

Ausztráliában a 13–18 év közötti korosztály ötöde szerint a szexuális tartalmú üzenetek szórakoztatók, kacérak, szexik és magabiztosságot árasztanak. Mindezt annak ellenére gondolják, hogy az oktatók rendszeresen vetítik le a hasonló felvilágosító órákon Amanda Todd vagy a hasonló internetes zaklatások áldozatainak videóit.

A McAfee vírusvédelmi cég szerint az üzenetben elküldött erotikus tartalmak hatvan százaléka kerül illetéktelen kezekbe. Ennek alapján érthető, hogy az Apple kezdeményezése elbukott. A kérdés inkább az, hogy a gyerekvédelem fontosságának újbóli előtérbe kerülésével mikor válhat ténylegesen fontosabbá a magánszféránál a szoftveres megfigyelés.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)