Az ausztrál kormányzat augusztus 30-án jelentette be, hogy kérik többek között az Apple, a Meta és Microsoft nyilatkozatát, pontosan milyen intézkedésekkel, szoftverekkel védik a gyerekeket az őket zavaró szexuális tartalmú képektől. A cégeknek 28 napuk van nyilatkozni, ha nem teszik meg 555 ezer ausztrál dollár büntetéssel sújthatók. Az eset azután történt, hogy az ausztrál Facebookon és Instagramon az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a hasonló problémák száma.
A cég közleménye szerint a Meta elsődleges célja a gyerekvédelem, és a felhívást jelenleg vizsgálják. A Microsoft szóvivője szerint a cég hamarosan reagálni fog az ausztrál hatóságok megkérésére, az Apple-ről viszont eddig nem érkezett hír. Ez utóbbi azért érdekes, mert a cég az elmúlt hónapban több kiberbiztonsággal kapcsolatos beszélgetésben is előkerült. A brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ például július végén jelentette be, hogy a szervezet szerint az Apple-nek ideje volna útjára engedni a digitális gyerekvédelemben úttörő szoftverét, amelyet szeptember óta függesztettek fel személyiségi jogi problémák miatt.
Az Apple digitális gyerekvédelme
A cég a neuralMatch elnevezésű algoritmusával szerette volna frissíteni az iPhone-os készülékeket. Ez lehetővé tette volna, hogy a felhasználók fotótárában tárolt, gyermekbántalmazással kapcsolatos képek és a hatóságok által már ismert, az interneten megosztott másolatok összekötésre kerüljenek. Az így megjelölt felhasználók a hatóságok látóterébe kerültek volna.
Hanry Farid, Berkeley Egyetem képelemző professzora szerint a tavalyi ellenállás csak „viszonylag kevés személyiségi jogokat védő szervezetektől érkezett”, akik azonban meghátrálásra tudták késztetni az Apple-t. Ez véleménye szerint azért szomorú, mert a Snapchat vagy a Google is hasonló gyerekvédelmi megoldásokat alkalmaz, az emberek számára pedig természetes, hogy digitális eszközeiket, e-mail-fiókjaikat vagy felhőtárhelyüket folyamatosan figyelik vírusíró szoftverek, így, ha magunkat meg szeretnénk védeni, miért ne lennénk hajlandók ezt a legsebezhetőbb generációval, a gyerekekkel is megtenni.
Személyiségi jogi kihívások
Az ellenvélemény szerint hiába cél valóban a digitális gyerekvédelem, az Apple által kifejlesztett szoftver valójában Pandóra szelencéjét nyitná ki.
Ugyanis a többi techcég által használt alkalmazás az oda feltöltött tartalmakat vizsgálja, az Apple szoftvere viszont az iPhone saját memóriájában kutakodhatna, és jelenthetné a felhasználót a hatóságoknál.
Az első bejelentés után nem véletlen érkezett 8000 aláírással nyílt levél Apple-höz, hogy ne folytassák a szoftver bevezetését. Alec Muffet, a Facebook korábbi kiberbiztonsági szakértője szerint a cég javaslata „visszalépés a személyiségi jogok terén” és az Apple ezek szerint Orwell 1984-ének táján jár közel negyven évvel később.
Szakértők szerint az Apple szoftvere ugyan tartalmaz számos jó kezdeményezést, például
ha a gyerekek telefonján meztelen képek jelennek meg, arról értesíti szülőket, de összességében alkalmas arra, hogy ártatlan embereket feketítsenek be a hatóságok előtt, hiszen elég csak annyi, hogy a rosszakarók tiltott szexuális tartalmú képeket helyeznek el az iPhone memóriájában, ami máris felkelti az algoritmus érdeklődését.
Pszichológusok az online gyerekvédelemről
Pszichológusok szerint nem lenne szabad egyedül az algoritmusokra koncentrálni a megelőzés érdekében, sokkal fontosabb a felvilágosító munka. Az amerikai iskolákban évek óta zajlik például sexting káros hatásaira való figyelemfelhívás, a meztelen üzenetek küldözgetése mégsem csökkent jelentősen a fiatalok körében. Amerikai kutatások szerint a tinédzserek negyven százaléka küldött már hasonló üzenetet.
Egy texasi kutatás eredménye szerint a sextingelő fiatalok hamarabb kezdenek aktív, impulzívabb szexuális életet élni és agyi fejlődésükre is hat, így később a meggondolatlanabb szexuális kapcsolatokat tartják természetesnek.
Ausztráliában a 13–18 év közötti korosztály ötöde szerint a szexuális tartalmú üzenetek szórakoztatók, kacérak, szexik és magabiztosságot árasztanak. Mindezt annak ellenére gondolják, hogy az oktatók rendszeresen vetítik le a hasonló felvilágosító órákon Amanda Todd vagy a hasonló internetes zaklatások áldozatainak videóit.
A McAfee vírusvédelmi cég szerint az üzenetben elküldött erotikus tartalmak hatvan százaléka kerül illetéktelen kezekbe. Ennek alapján érthető, hogy az Apple kezdeményezése elbukott. A kérdés inkább az, hogy a gyerekvédelem fontosságának újbóli előtérbe kerülésével mikor válhat ténylegesen fontosabbá a magánszféránál a szoftveres megfigyelés.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
