Online térben minden korosztálynál évről évre gyengül az érzelmi intelligencia

Az interneten éljük mindennapjainkat. Ám Jill Biden legutóbbi interjúja olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely addig elsikkadt az online­ térben. Mit tesz a kapcsolatokkal a chates vitatkozás, vagyis a fexting?

CHINA SHENYANG CYBER COCOON KIDS Fotó: HUANG JINKUN

Mindez egybecseng az internet régóta ismert hatásával: az elmagányosodással. A sötét jövőkép szerint gyakorlatilag nem leszünk képesek egymással kommunikálni, hanem csak élünk majd egymás mellett bizonyos status quók mentén.

Egy brit közösségimédia-felmérés szerint a világ 62 százaléka ma már online kommunikál. Sokuk szerint így könnyebb leírni, ha valamilyen problémájuk van, illetve át tudják gondolni, hogy mi lenne a legjobb válasz, és így kevésbé bántják meg a másikat. A másik oldal szerint nincs idegesítőbb, mint a három pontokat nézni, és várni, hogy a vitatkozó partner végre megnyomja az entert. Azt is nehezen viselik, ha a társ nem nézi meg az üzenetet, és esetleg csak órák múlva válaszol. Ez további bizonytalanságot szül az amúgy is sok félreértésre okot adó üzenetek esetén.

Kimutatott tény ugyanis, hogy a chates üzeneteknél az olvasó saját lelkiállapotától függően egészen mást érthet ugyanazon a szövegen, mint annak írója, aki szintén saját lelkiállapota szerint értelmezi a leírtakat. 

Ezen a számos emoji sem segít feltétlenül, hiszen mint a küldő, mind a fogadó felfokozott lelkiállapotban chatel. Az üzenetek abban az esetben lehetnek hasznosak szakértők szerint, ha szelepként használjuk őket. Tehát például a házastársak összezördülnek valamin, majd elmennek

dolgozni, és ilyenkor az egyik írhat annyit a másiknak, hogy beszéljék meg a reggelt, mert neki az rosszulesett. Ilyen esetben nem kell több órát várakozással tölteni, hanem a feszültség egy része távozhat. Persze csak akkor, ha a másik fél gyorsan és pozitívan válaszol. 

Tóth Dániel szerint a legfiatalabbak számára nem a Biden házaspár a követendő példa, hanem a különféle influencerek, internetes véleményvezérek, akik számára régóta egyértelmű, hogy minden tevékenységet online kell folytatni.

Még a harminc-ötvenéves felnőttek is belecsúszhatnak a net rossz használatába, pedig nekik van összehasonlítási alapjuk a net előtti korról, a fiataloknak viszont most alakul ki az értékrendjük, és szakértők attól tartanak, hogy későbbi komoly párkapcsolataikat is befolyásolja az a hit, hogy a chat mindenre megoldást kínál. A negatív példa a sexting, amely a fextinghez hasonló angol szóalkotás, és erotikus képek küldözgetését jelenti.

Amerikai kutatások szerint a tinédzserek negyven százaléka küldött hasonló üzenetet. Ausztráliában a 13–18 év közötti fiúk 23, a lányok 21 százaléka szerint a szexuális tartalmú üzenetek szórakoztatóak, kacérak, szexik, és magabiztosságot árasztanak. 

Texasi kutatás kimutatta, hogy a sextingelő fiatalok hamarabb kezdenek aktív szexuális életet, ráadásul jóval impulzívabban, végiggondolás nélkül cselekszenek, mivel ekkor még nem fejlődött ki teljesen agyuk azon területe, amely a döntések mérlegeléséért felelős. És mivel tinédzserként így szocializálódnak, később is úgy gondolják, hogy ez a természetes.

A sexting nemcsak a párkapcsolatokra, de a testi és lelki épségre is veszélyes, mivel meleg­ágya az online zaklatásnak. Amanda Todd esete óta számos öngyilkosság vált ismertté, amely sextinghez köthető. Amanda 2012-ben lett öngyilkos, miután egy ismeretlen troll rávette arra, hogy mutasson magáról félmeztelen képeket, majd azokat felhasználva zsarolta, végül közzétette a közösségi médiában, így a lányt társai is elkezdték zaklatni, kiközösítették. 

Amanda halála előtt YouTube-videót készített, amelyben elmondta történetét, ezt több tízmillióan látták. A McAfee vírusvédelmi cég szerint az üzenetben el­küldött erotikus tartalmak hatvan százaléka kerül illetéktelen kezekbe. Ennek egyrészt oka lehet a tinédzserek bosszúálló viselkedése, tehát egy szakítás után direkt megosztott kép, másrészt az adatszivárgáshoz köthető egyéb netes támadások. Egy kép kikerülésének komoly pszichológiai, társadalmi, kulturális és jogi következményei lehetnek.

Menczel Zsuzsanna pszichológus szerint oly mértékben kirakatban éljük ma életünket, hogy a Biden házaspár fexting szokásmódja tulajdonképpen nem tekinthető feltétlenül rossz példának, hiszen a chates vitatkozás oka esetükben az, hogy a magánéletüket minél inkább a négy fal között szeretnék tartani. A kérdés, hogy ez az üzenet eljut-e a fiatalokhoz, vagy csak a chathasználat újabb indokát látják a történet mögött.

Szótár Nem a fexting és a sexting az egyedüli chathez kötődően kialakult szóalkotás. Az internetes kommunikációban számos egyéb összetétel született már. A chexting a házastárs megcsalását jelenti chat segítségével (cheat + text). Szakítani is lehet chaten keresztül, ezt brextingnek hívják (brea­-king up + text).  Ha valaki felönt a garatra, és úgy ír sokszor érthetetlen üzeneteket, akkor drextingel (drunken state + text). A szándékosan bántó üzenetekre a vexting (vex + text), a gyaloglás közben írt üzenetekre pedig wexting (walk + text) vonatkozik.  Mindezek a rövidítések a magyar nethasználók beszélgetéseiben is feltűnnek. Az egyetlen, ami hiányzik, az az ob­jexting (object + text), amely a jogászok tárgyalótermi kommunikációjára utal, tehát a többi neologizmustól eltérően speciális munkakörhöz köthető.

Borítókép: A gyerekek szexuális bántalmazásának veszélyeire figyelmeztető installáció egy kínai bevásárlóközpontban. Szövevényes viszonyok (Fotó: Europress/AFP)