Miközben folyamatosan nő az online piactereken az eladók és a vevők száma, egyre több a csaló is ezeken a platformokon – olvasható a Mediaworks megyei lapjainak Digitália rovatában.
A több mint egymilliárd felhasználóval rendelkező Facebook Marketplace tagjai közül például minden hatodik embert becsaptak már az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldásokat szállító ESET elemzése szerint.
Az elemzés szerint az egymás közötti adásvételt lehetővé tévő platform ingyenes és könnyen használható, a felhasználók pedig biztonságosnak érzik, mivel az eladók profilját is meg tudják nézni.
Ez a biztonságérzet azonban gyakran hamis, mivel mint minden más online piactér, ez is rengeteg csalót vonz.
A cég közleménye idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az egyik legnagyobb IT-biztonsággal foglalkozó magyarországi szoftverdisztribútor, a Sicontact Kft. IT-biztonsági szakértőjét, aki elmondta: egyre több felhasználó fordul az online platformokhoz, hogy eladóként gyorsan pénzhez juthasson, vagy vevőként alacsonyabb áron vásárolhasson termékeket. Ezzel párhuzamosan viszont a csalók is egyre nagyobb számban jelennek meg az online piactereken, ezért a biztonságtudatosság és az óvatosság továbbra is kiemelten fontos.
Hozzátette, hasonlóan az adathalászathoz, itt is lényeges az intő jelek korai felismerése – például a gyanúsan alacsony ár, a magyartalan nyelvhasználat és a sürgetés –, mert megóvhatja felhasználókat attól, hogy becsapják őket. Mivel a hamis hirdetések a lakáseladásokat és az autóvásárlásokat is érintik, sokszor meglehetősen nagy összegekről van szó.
Az ESET kiberbiztonsági szakértői több, a piactereken gyakrabban előforduló csalást mutattak be elemzésükben: a hibás termékek eladását, különösen az elektronikai cikkek esetében; a hamisítványok forgalmazását; a hitelesítési kódok csalárd megszerzését, illetve az eladók becsapását, amikor
a csaló vevő például azt állítja, hogy többet fizetett a termékért a megadott árnál, és „bizonyítékként” közzétesz egy képernyőfotót, amelyen az állítólagos tranzakció látható, követelve a különbözet visszatérítését.
Gyakori az is, hogy kifizetett terméket nem szállítják le; illetve a hamis nyereményjátékok meghirdetése, amikor a gyanútlan felhasználó egy linkre kattint, ahol személyes adatokat ad meg magáról abban a hitben, hogy ingyenes luxuscikkeket, kriptodevizát vagy más, különleges ajándékot kaphat.
