Ezüst árnyék suhan a kopott országúton

Az arisztokratikus márka első önhordó karosszériás típusát a legtöbb tulajdonos maga vezette, és megdöntötte a márka eladási rekordjait. Persze hagyományosan nem kötötték senki orrára, hány lóerős a motor, de nem is a száguldás volt a lényeg, hanem a lenyűgöző kényelem, a pazar anyagfelhasználás és kifinomultság. Mindez veteránként teljesen más ízt ad, mint a mai luxusautók hangulata, és nem is olyan megfizethetetlen, mint gondolnánk – írja az Origo.

Rolls-Royce Silver Shadow Forrás: Flickr

Nem megvásárolni drága, hanem fenntartani

Veteránként megfizethető áron (nagyjából 4-5 millió forinttól) hozzá lehet jutni egy-egy szép, igaz, rendszerint jobbkormányos példányhoz, de ne essünk eufóriába, mert bonyolult szerkezet, a javításához szakember kell, és az alkatrészek beszerzése is horrorisztikus összegeket emészthet fel. Szinte mindig van rajta „bütykölnivaló„, ugyanakkor lelkiismeretes gondozással, karbantartással és szeretgetéssel nagyon sok örömet tud okozni. Tesztautó gazdája szintén ezen a csapáson indult el, és ahogy a legtöbben, gyerekkorában ő is csak autós kártyákon, illetve filmekben látta.

Később sokat olvasott a modellről, lenyűgözte a különlegessége, az összeszerelési minősége, például olyan leírásokat talált, hogy amíg hétköznapi autónál valamit négy csavarral rögzítenek, azt a Rolls-Royce-nál tizenhattal. Amikor anyagi lehetősége adódott, elkezdett megfelelő példányt keresni.

Rolls-Royce Silver Shadow
Fotó: Flickr

Nagyjából tizenöt éve, itthoni hirdetésben találta az akkor Angliából behozott példányt, aminek magyar rendszáma sem volt. Megvette, hazavitte, aztán pár hétre letámasztotta a garázsban. Ekkor némiképp oszlani kezdett a rózsaszín köd, mert a kocsi láthatóan nem volt rózsás állapotban.

Már csak ilyen a szerelem, és bár az új gazda a látottaktól elszontyolodott, belevágott a javítások sorába. A sárvédők és küszöbök cserére szorultak, utána jöhetett a kéttónusú fényezés (az eredeti szín szimpla fehér volt), a motor és sebességváltó azonban érintetlen és kifogástalanul működik – igaz, a váltó picit szórja az olajat, ami típushiba. Az elektromos vezetékek közül rengeteget kellett újra húzni, ahogy az elöregedett –és boszorkányosan bonyolult – hidraulikus rendszert is muszáj volt sok pénzért teljesen felújítani, a futóműben pedig szilenteket és más alkatrészeket cseréltek.

Főúri berendezés és rengeteg extra

Sok szerelés több hullámban történt, mert evés közben jött meg a Silver Shadow étvágya: mindig bontáskor derült ki, hogy újabb és újabb dolgokra van szükség. Mindezekhez képest a beltér igazi felüdülés volt, mert teljesen eredeti, nem kellett hozzányúlni. Másfél év felújítás után a Rolls-Royce megfiatalodva, remek kondiban gurult ki a műhelyből, és veteránminősítést kapott.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!