Bepillantás a kávézás új normájába

Április 9–10-én a budai Millenáris Parkban kávéfogyasztók, de leginkább kávérajongók számára különleges volt a hétvége, hiszen a C csarnokban rengeteg érdekességgel, régi ismerősökkel és új innovációkkal ismerkedhettek meg. Riport a tizenkettedik alkalommal megrendezett Kávébár Bazárról.

Lerágott csont, hogy a legtöbb embernek „kávé nélkül nem indulhat nap”. Ez teljes mértékben így van, magam is osztom és gyakorlom ezt a felfogást, de szívesen létezem abban a közegben, amelynek tagjai szerint nemcsak hogy reggel nincs kávé nélkül, hanem egy jó beszélgetés is nehezen zajlik nélküle, de akár ünnepi ital is lehet egy-egy ritka tétel. 

A kávézás emellett van, akinek komoly hobbi, a hétvégén a Kávébár Bazáron dolgozókat, illetve lapunknak is nyilatkozó kiállítókat és szervezőket látva és hallgatva pedig egyértelmű, hogy a kávé mint olyan – legyen szó termelőről, feldolgozóról, zöldkávé-kereskedőről, pörkölőről vagy kávézótulajdonosról, baristáról – hivatás is lehet.

A 2022-es Kávébár Bazáron harminc kiállító termékeivel, megoldásaival találkozhattak a látogatók. A különböző pörkölők, kávégépgyártók standjai mellett borok, párlatok, teák forgalmazóinak termékeit is kóstolhattuk. 

Nagyon fontos, hogy itt vásárolni is lehet, mert itt olyan termékek is vannak, amik nem jönnek veled szembe az üzletekben

– mondja Szuna Noémi főszervező érzekésem után. 

Beszélgetünk a kiállítás diadalmas visszatéréséről – a pandémia miatt tavaly elmaradt a rendezvény, az idei alkalomra viszont érezhetően többen látogattak el –, az otthoni kávékészítésről, illetve a fogyasztói hozzáállás megváltozásáról.

A kávé most már mint alapanyag fontossá vált az italkultúrában is: izgalmas érdekes, nagyon jól lehet játszani az ízeivel

– fogalmazott Szuna Noémi a kávéalapú alkoholos longdrinkek népszerűségéről.

 

„Egyre nagyobb az igény minél jobb minőségű kávékra”

A kiállítás második napján a Xorxios zöldkávé-forgalmazó kóstolóprogramjával kezdek. A Bóka Csaba kávés szakember által vezetett cuppingon – egy „kontrollcsészétől” eltekintve – csak a köztudatban rosszabb minőségűként élő, de igénytelensége miatt az arabicánál jóval könnyebben termeszthető robusta fajta képviselőivel ismerkedtek az érdeklődők. 

Valóságos sor alakult ki a színpadon, a lehetőséggel legalább húszan kívántunk élni. Még a profibb, tapasztaltabb (de többnyire nem szakmabeli, hanem hobbisták, „otthoni kávérajongó”) résztvevők között is meglepettség hangjait lehetett hallani: érezhető volt a kiállított tételeken a robusta kesernyésebb íze, azonban megfelelő feldolgozással, az utóbbi években megjelent innovációkat hasznosítva, és gondos pörköléssel el lehet szakadni az egyszerűen csak keserű, alacsony minőségű italoktól.

 

Minőségi kávé falmászótermekben? Miért ne?

Nem sokkal később a KTRL kávépörkölőt képviselő Bajkó Péterrel beszélgetek. A pesti Belvárosban működő Kontakt kávézó üzemeltetője elmondja, hogy a pörkölő alapítását a kíváncsiság hajtotta, valamint az igény, hogy jobban kontroll alatt tartsák a kávézóban felszolgált italok minőségét – innen a nevük is. 

A Kontaktban kapható italok alapjául szolgáló kávék iránt aztán elkezdtek a „kávés szempontból” nem tipikus ügyfelek is bejelentkezni: falmászótermek, pékségek, lakáséttermek, irodák. 

Egyre jobban nyílik ki az olló; az új hullámos kávé már nemcsak az új hullámos kávézókban fog megjelenni, hanem ez lesz a norma

– mondja Bajkó Péter. 

Annak érdekében, hogy a minőséget ezeken a helyeken garantálni tudják, egy milánói kávégépgyártóval lépnek együttműködésre, így lehetővé válik a kávégép – így az ital minőségének – távolról történő beállítása.

Kávébár Bazár 2022. A kép a szerző felvétele

 

„Szeretjük azt, amit csinálunk”

Nemcsak kiváló magyar pörkölők, kávézók, felszolgálók vannak, de a teljesen magyar kávé is fejlődik: Bányai László Costa Rica-i birtokáról partnerei, Tóth Sándor, a Lucky Cap pörkölőüzem, illetve további közreműködők segítségével évről évre egyre jobb tételekkel jelentkezik. 

Ezt bizonyították a bőröndben hazahozott kávéból készült, „premier előtti” italok. A filterben készült három fajtából várakozás nélkül még épp sikerült egy érdeklődővel elcsípnünk az utolsó adagokat.

Tóth Márk, a csapat tagja kolléganőjével gyorsan elkészíti az utánpótlást, mielőtt elvonulunk a stand mellé, hogy a Bányai-projekt jelenéről és jövőjéről kérdezzem. Elmondja, a projekt kezdete óta egy kézben tartják a teljes folyamatot a zöld kávé termesztésétől a kész termék csomagolásáig. 

Tóth Márk szerint egyértelműen jó irányba halad a Bányai-sztori. Ugyan az idei évben Costa Ricán hamarabb jött az esős évszak, így a szüret is korábban indult, végül sikerült megoldaniuk a betakarítást. Hozzátette, a Bányai Finca a zöldkávé-feldolgozási (fermentációs) technológiák tekintetében élen jár és utat mutat a környékbeli vállalkozásoknak, ugyanakkor a növénygondozási módszerek tekintetében ők tanulnak a többiektől. 

Nem volt egyetlen kirekesztő pillanat sem

– utal a családias „birtokközi kapcsolatokra” Tóth Márk. 

Komoly terveik vannak a továbbiakban: a kávék további fejlesztése, és a Bányai márka minél többekkel való megismertetése és profiljának erősítése. 

Változások és folyamatos fejlődés 

Egy ilyen beszámoló természetesen nem lehet teljes, azonban a rendezvényen egyértelműen érezhető volt, hogy a koronavírus-járvány után kiállítók és látogatók örültek a viszontlátásnak. 

A magyar kávés „szakág” él és fejlődik, Szuna Noémi elmondása szerint jövőre ismét a nagyobb teremben folytatódik a rendezvény története, amelyben hangsúlyosabbá tervezik tenni a bárvonalat, tehát a kávé párosítását a szeszes italokkal. A kávéval kapcsolatos számos szektor óriási változáson megy át napjainkban, és ez távolról sem Kávébár Bazár 2022. A szerző felvétele csak a specialty minősítésű termékekre igaz. Magyarországon mintegy 11 200 tonna kávé fogyott 2019-ben a World Population Review statisztikái szerint. A volumen tehát adott, de a tapasztaltak alapján a minőség is határozottan kezd a helyére kerülni.

Borítókép: Kávékóstolás, azaz cupping (Fotó: S szerző felvétele)