Még a hamis mosoly is boldoggá tehet

Egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE PPK kutatóinak részvételével közel négyezer ember adatait elemezve igazolta, hogy a mesterségesen produkált mosoly valódi, természetes jókedvet idéz elő. Az eredmények kultúrától függetlenül érvényesek – derül ki a Nature Human Behavior folyóiratban megjelent tanulmányból.

Forrás: Origo.hu2022. 10. 28. 9:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kutatókat közel száz éve foglalkoztatja a kérdés, hogy az érzelmek kialakulásában meghatározóak-e a test felől érkező jelzések. Amolyan tyúk vagy a tojás dilemma ez: először jókedvünk van és azután mosolygunk, vagy a mosolygástól lesz-e jókedvünk? A mimikai visszacsatolás elmélet (faciális feedback hipotézis) hívei úgy tartják, az érzelmi élmények kialakulásában szerepet játszik az akaratlagos izomaktivitás, elsősorban az arcizmoké – olvasható az Origó cikkében.

Az 1960-as években ugyanis azt találták, hogy a vidám arckifejezést utasításra felvevő emberek jobb hangulatról számoltak be, mint azok, akiket más mimika produkálására kértek. 

Ezt a hatást azonban a későbbiekben változó eredményességgel sikerült csak igazolni.

Adott tehát a kérdés: az arcra csalt mosoly önmagában is boldogabbá tesz bennünket? Tudósok egy csoportja Many Smiles Collaboration néven új, kiterjedt vizsgálatba kezdett, hogy lezárja az évtizedek óta folyó vitát. A kutatást Nicolas A. Coles (University of Stanford) vezette, a munkában az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar részéről Nagy Tamás egyetemi adjunktus, Aczél Balázs egyetemi docens és Hajdú Nándor tanársegéd vettek részt.

A felmérésbe 19 országból csaknem négyezer embert vontak be, akiknek különböző feladatokat kellett végrehajtaniuk. 

A kutatók elsőként mosolygó színészek fotóit mutatták nekik, és arra kérték őket, hogy utánozzák a látott arckifejezéseket. A feladat értékelése után az önkénteseknek egy tollat kellett a szájukban tartaniuk úgy, hogy az vagy mosolygásra késztesse őket (a tollat a fogukkal tartották), vagy megakadályozza a mosolygást (a tollat az ajkukkal tartották). Eközben a résztvevők felének pozitív képek sorozatát vetítették. A kísérlet végén pedig mindenki kérdőívet töltött ki saját boldogságszintjéről.

Az első elemzések után a kutatók azt találták, hogy az örömtelibb arckifejezés növelte a jókedvet. Ezt azonban az is okozhatta, hogy a semleges kifejezések után, például az unalom miatt, csökkent a boldogságérzet. Az ehhez hasonló zavaró tényezők kizárása és a megbízható eredmények érdekében a kutatók többféle mérést végeztek, és minden feladathoz kontrollhelyzetet biztosítottak. Emellett figyelembe vették azt is, hogy ismerik-e az egyes résztvevők a faciális feedback jelenségét, és hogy mennyire hűen sikerült követniük a kísérleti utasításokat.

Az így kapott adatok feldolgozása során kiderült, hogy a résztvevők az utánzós feladat nyomán számoltak be a legnagyobb fokú boldogságról, a tollat segítségül hívó gyakorlat pedig sokkal kisebb mértékben váltott ki pozitív érzelmeket.

Az eredmények kultúrától függetlenül érvényesek, azaz Amerikától Magyarországon át Kenyáig és Japánig mindenhol vidámabbak lettek a résztvevők, ha mosolygó arckifejezést vettek fel.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.