Hét lélegzetelállító hely Magyarországon, ahova érdemes ellátogatni

Hazánk tele van csodálatos látnivalókkal, bakancslistás helyekkel, amelyeket egy-egy hétvége során bárki felfedezhet. A Hirado.hu cikkében ezekből válogatott össze néhány csodálatos helyszínt.

Sárospatak, 2021. május 5. A Megyer-hegyi tengerszem Sárospatak közelében 2021. május 5-én. A XV. században nyitott, magas kõfalakkal övezett hajdani malomkõbánya területén a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentõségû természetvédelmi terület. A bányató legnagyobb mélysége körülbelül 6 méter, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. MTI/Cseke Csilla Fotó: Cseke Csilla

5. Prédikálószék

Sokak szerint hazánk legszebb panorámája nyílik a Prédikálószék csúcsáról, amely 639 méteren magasodik Komárom-Esztergom és Pest megye határán. A kilátó több irányból is megközelíthető, többek között Dobogókő vagy Dömös felől, nem mindig könnyű szakaszokon.

A Prédikálószék neve Kiss Lajos néprajzkutató szerint onnan ered, hogy a hegy sziklás csúcsa egy szószékre emlékeztet,  mai elnevezés így a német Predigerstuhl kifejezés tükörfordításaként jöhetett létre.

A hegy oldalában találhatjuk a Vadálló-kövek különleges alakú szikláit: a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, a Függőkövet, a Felkiáltójelet és az Árpád trónját. A Vadálló-kövek, amely vulkáni törmelékes kőzetből, azaz agglomerátumból áll, jól példázza a Visegrádi-hegység földtani felépítésének sajátosságait – írja a Hirado.hu.

6. Aggteleki Nemzeti Park

A határon átnyúló barlangrendszer 1995 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Az Aggteleki Nemzeti Park több mint 20 ezer hektáros területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. A Gömör–Tornai-karszt területén mintegy 1200 barlangot ismernek, ebből 273 Magyarországon, az Aggteleki Nemzeti Park határain belül nyílik, köztük a leghíresebbnek számító Baradla–Domica-barlang is.

A Magyarország és a mérsékelt égöv leghosszabb barlangjaként ismert Baradla hosszúsága 25 kilométer, a Domica nevet az 5,6 kilométer hosszú, Szlovákia alatt fekvő rész viseli. A barlangrendszer kialakulásának kezdete a földtani adatok alapján körülbelül kétmillió évvel ezelőttre tehető. A mészkőben a patakok vize vájta, koptatta és oldotta ki az üregeket, barlangokat, majd a lecsepegő víz mésztartalmának kicsapódása építette fel szép lassan a változatos formájú cseppköveket, amelyek a mai napig lenyűgözik a látogatókat. 

Formájuk, a mai látogatókéhoz hasonlóan, már felfedezőik fantáziáját is megmozgatta – így születtek az olyan beszédes elnevezések, mint a Sárkányfej, a Tigris, az Anyósnyelv, az Oszlopok csarnoka vagy az Óriások terme. A kiváló akusztikájú, lenyűgöző látványt nyújtó Hangversenyteremben a mai napig rendeznek komoly- és könnyűzenei barlangi koncerteket – olvasható a Csodás Magyarország honlapján. 

7. Tapolcai-tavasbarlang

A Tapolcai-tavasbarlang azért egyedülálló, mert a világon sehol máshol nincs ilyen kiterjedt csónakázható barlangrendszer lakott település alatt.

A barlangot rejtő kőzet a miocén kor végén, nagyjából 12–13 millió évvel ezelőtt képződött az egykori Szarmata-tenger üledékéből. A barlangjáratok kétféle hőmérsékletű víz találkozásának, az úgynevezett keveredési korróziónak köszönhetőek: ilyenkor hideg karsztvíz és – az utóvulkáni működés miatt – meleg víz is áramlik a területre. 

Így alakult ki Tapolca települése alatt egy komplett barlangrendszer, melyet egyébként teljesen véletlenül fedeztek fel: egy pékmester telkén a XX. század első éveiben, kútásás során vették észre a robbantás után, hogy a kút gödrének egyik oldalán akkora nyílás keletkezett, amelyen összekuporodva átfér egy ember. Innen aztán egyenes út vezetett a barlangrendszer feltárásához – tíz évvel később pedig már a turisták előtt is megnyitották a járatokat. Ez volt itthon az első villanyvilágítással ellátott és idegenforgalmi célokra is hasznosított barlang.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: A Megyer-hegyi tengerszem Sárospatak közelében 2021. május 5-én (Fotó: MTI/Cseke Csilla)