Modern turistaparadicsommá fejlesztik Visegrád térségét

Az eddig is meglevő turisztikai attrakciókra alapozva, ugyanakkor új elemeket is megvalósítva közönségcsalogató programcsomagot hoz létre a Pilisi Parkerdő Zrt. a Visegrád térségében lévő gyönyörű természeti környezetben. Úgy számolnak, hogy azoknak, akik a környékre látogatnak, akár egy hétre való programokat kínálnak majd. A beruházások hamarosan elkezdődnek, és várhatóan 2023-ban fejeződnek be. A fejlesztéseket jellemzően hazai forrásból valósítják meg.

20220428 visegradi park erdo a pilisi parkerdo a fellegpark elnevezesu erdei turisztikai koncepcio bemutatasa e-bike tura nagy villam sipalya mogyorohegyi okoturisztikai kozpont bertenyi miklos fuveszkert megujulo karekparos infrastuktura havran zoltan magyar nemzet

A füvészkertben a szerencsések találkozhatnak Koncz Antal nyugalmazott kerületvezető erdésszel. Ő több mint ötven éve, az első napoktól kezdve tevékenykedik a létesítményben, szó szerint minden fát ismer, ő maga a két lábon járó természetismeret.

E-bike bérlésére is lehetőség van, a fekete-hegyi erdei körút pedig a futás és a szabadtéri kondizás ­szerelmeseit várja. Itt több ponton csodálatos kilátás nyílik a tájra, emellett szezonban sokan a területről hallgatják a szarvasbőgést, vadlesen vesznek részt vagy a csillaghullást figyelik.

Sok minden egy helyen
 

A Fellegpark programcsomag egyik pillére a Mogyoróhegyi Kirándulóközpont eddigi elemeire épülő ökoturisztikai park lesz, amely várhatóan 2023 tavaszán készül el. A létesítményben, amely hasonlatos lesz a Budakeszi Vadasparkhoz, vadbemutatóval vagy éppen íjászprogramokkal várják majd a vendégeket. Csontos Dömötör, a Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészetének vezetője kifejtette, hogy az ökoturisztikai parkot körülbelül húsz hektáron alakítják majd ki, a területet körbe is határolják. Megújul és bővül a jelenleg kéthektáros kisállatkert, ahol most gím- és dámszarvast, illetve muflont láthatnak a vendégek. A tervek szerint a fejlesztés után nagyobb területen további fajokat mutatnának be, illetve a hegy tetején egy korszerű erdei tematikus játszóteret építenek rönkvárral a jelenlegi, idejétmúlt létesítmény helyén.

Fotó: Kocsisok Építész Stúdió Kft.

A Mócsai-tanyán egy őshonos háziállatok bemutatására alkalmas parasztudvart alakítanak ki, az erdészház pedig az ökoturisztikai park központi épülete lesz, ahol helyet kap egy az őshonos élővilágot bemutató interaktív foglalkoztatótér, illetve szálláshelyeket is tudnak majd itt biztosítani. Később a környező zöldterületeket is hasznosíthatják majd, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra.

A területen belül egy kültéri fedett foglalkoztatót is kialakítanak, amely három oldalról zárt, egy oldalról nyitott lesz. Itt egy osztálynyi gyermeknek tudnak programokat szervezni. A húszhektáros látogatóközpont fogadóépületét – egy parkolóval együtt – pedig a hegy túloldalán, a Mogyoróhegy étterem szomszédságában építik meg.

Megújul és bővül a sípálya
 

A fejlesztés során megújul a Nagyvillám sípálya, amely négy évszakos fogadóépülettel (a látványterv fentebb látható), valamint tányéros és csákányos felvonókkal bővül. A központ télen a síelők igényeit szolgálja majd ki, míg tavasztól őszig kerékpárkölcsönző pont létesül majd ott. A kétszintes fogadóépület a meglévő büféhez képest az úthoz közelebb kerül, ezzel a síelők hosszabb pályát használhatnak majd. Kialakítanak majd egy víztározót is, hogy télen hóbiztos legyen a sípálya.

Még zajlik a fogadóépület engedélyezési eljárása, az építkezési munkálatok a közbeszerzési eljárás lezárulása után, 2023 februárjában kezdődhetnek meg. A teljes fejlesztés jövő őszre készülhet el.

A konkrét turisztikai fejlesztések mellett megújítják és bővítik a parkolókat, továbbá fokozatosan, a legrosszabb szakaszokkal kezdve, május végétől 64 kilométer hosszan újítják fel az erdei kerékpárút-hálózatot is. A beruházások hazai forrásból valósulnak meg. Fontos kiemelni, hogy az e-bike-túrákon két bővizű forrást is felkereshetnek a turisták, az egyiket, a Mátyás-forrást már korábban felújították

Tízmilliárdos fejlesztések
 

Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár lapunk megkeresésére elmondta, hogy az Agrárminisztérium által irányított erdőgazdaságok és nemzetipark-igazgatóságok kezelik és működtetik a hazai ökoturisztikai infrastruktúra döntő hányadát. – Az állami erdőgazdaságok több mint egymillió hektár, bárki számára bejárható erdőt kezelnek. Az erdők turisztikai, rekreációs szerepe kiemelt jelentőséget kapott a koronavírus-járvány miatt meghozott szükségszerű korlátozások óta. A magyar erdők a becslések szerint évente 40-50 millió látogatót fogadnak, vagyis a legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontoknak számítanak – emeli ki a helyettes államtitkár.
Elmondta, hogy az állami erdőgazdálkodás feladata kettős: egyrészt elősegíteni minél több ember kikapcsolódását, feltöltődését a természetben.

Ezt 2010 óta korábban nem látott mértékű fejlesztésekkel támogatjuk. Bejárhatóvá tettük az erdőket. Építettünk 52 új kilátót és negyven erdei szálláshelyet, létesítettünk 17 látogatóközpontot és 11 erdei iskolát, mintegy 150 létesítményt pedig felújítottunk. Az összesen 27 milliárd forintnyi fejlesztés mellett az erdőgazdasági cégcsoport évente mintegy négymilliárd forintot fordít az ökoturisztikai létesítmények fenntartására

– fogalmazott. Szavai szerint a másik fontos feladat az erdőállomány fenntartása, és ez jelenti az igazi újdonságot. – Korábban magától értetődőnek vettük, hogy az erdő örökké létezik például az Északi-középhegységben vagy bárhol az országban. A klímaváltozás azonban olyan gyors környezeti változásokat okoz, amit az erdők csak emberi segítséggel tudnak követni. Aktív beavatkozások nélkül összeomlanának, pusztulnának ­erdeink, így megszűnne az általuk jelentett turisztikai vonzerő is. A fejlesztéseknél tehát tekintettel kell lenni magának az erdőállománynak a fenntartására. Idetartozik az a szempont is, hogy a turisztikai beruházásokat úgy osszuk el térben és időben, hogy az általuk generált növekvő látogatottság mellett is természetes állapotban meg tudjuk őrizni erdeinket. Ez az egységes, a teljes állami erdőterületre kiterjesztett fejlesztési szemlélet jelenti a jövőt – hangsúlyozta Szentpéteri Sándor.

A természet gyógyít
 

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az erdők hozzájárulnak a lakosság testi és lelki egészségének megőrzéséhez. Éppen ezért az a cél, hogy olyan egészséges kikapcsolódási lehetőségeket kínáljanak, amelyeket az ország minden polgára elérhet. – Fontosnak gondolom a szemléletformálás szerepét is, hiszen egy-egy erdei túra a fenntarthatósági szemlélet elsajátításának, gyakorlati megvalósításának kiemelkedően jó lehetősége. A turisztikai fejlesztések sok helyen ezért szemléletformáló elemeket is tartalmaznak, ahol a látogatók közvetlen kapcsolatba kerülnek a természettel – fejtette ki a helyettes államtitkár.

Szentpéteri Sándor jelezte, hogy az ökoturisztikai fejlesztéseket és a rekreációs célokat szolgáló erdők fenntartását elsődlegesen a társadalmi hasznosság vezérli.

– Össztársadalmi érdek, hogy legyenek erdeink, és hogy az erdők a megújuló faanyagtermelés és sok egyéb hasznuk mellett az egészséges kikapcsolódásra is lehetőséget adjanak. Ugyanakkor az állami erdőgazdálkodási modell fontos része, hogy az erdők kezelése gazdaságilag is fenntartható legyen. Az Agrárminisztérium az ehhez szükséges gazdasági alapot az állami erdők kezelésének eredményéből teremti elő. Az erdők kezelése és az erdei turizmus lehetőségeinek fenntartása így nem jelent minden évben százmilliárd forintos nagyságrendű kiadást a költségvetésnek, hanem az erre hivatott erdőgazdaságok fenntartható módon termelik meg a szükséges forrásokat – közölte a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, hogy az állami erdők kezelése során a gyakorlatban valósul meg a körkörös gazdasági modell, amelynek bemutatása a szemléletformálás területén is komoly társadalmi értéket képvisel.

Borítókép: a látogatók elektromotoros rásegítésű biciklit, e-bike-ot is bérelhetnek a természetjáráshoz (Fotó: Havran Zoltán)