Belháború a kommunista emigrációban

Bemutatkozik az új Bethlen-kormány, amely programjában a széles körű nemzeti összefogást célozza, a munkásság felé is nyit. Oxfordban bizottságot hoznak létre Magyarország önrendelkezési jogának védelmére, s nagygyűlést tartanak hazánk támogatására. Hat egykori népbiztost kiutasítanak Ausztriából zavargások szervezése miatt. A bécsi emigráns magyar kommunisták összevesznek a moszkvaiakkal, Kun Béláék kirúgják az ausztriai vezetést.

Eugene Lander, Home secretary, later commander in the red army Forrás: Wikipédia

A miniszterelnök egységes párttal kapcsolatos következetességét is értékelik. „Bethlen politikai egyéniségét nem jellemezné a szívósság, ha az egységes párt kérdését mostani sikertelen kísérlete ellenére elejtené. Nemcsak hogy el nem ejti, hanem új beállításban próbálja kívánatossá tenni. Az egységes pártban a nemzeti demokráciát óhajtja megszervezni a falusi középbirtokos osztályból, az intelligenciából és a jobbmódú iparosságból, nem zárva ki azokat a néprétegeket sem, amelyeknél a becsületes emelkedés előfeltételei megvannak. Ha nem szervezzük meg ezt a demokráciát, akkor felülkerekedik a reakció vagy a demagógia.”

Nagy-Britanniában bizottságot hoznak létre hazánk támogatására. A Pesti Napló december 7-én úgy számol be erről: „Az oxfordi egyetem tanári kara, ifjúsága és a város előkelőségeiből bizottság alakult november elején Magyarország önrendelkezési jogának védelmére (Oxford Commitee for Hungarian Selfdetermination).” A testület „a magyar önrendelkezés tárgyában nagygyűlést tartott, amelyen az egyetem hallgatóin és a tanári karon kívül nagy számban jelentek meg Oxford város polgárai és az angol közélet számos előkelősége. A nagygyűlés szónokai Lord Newton, Mr. Achmed Bartlett, Captain Wheatley Crowe és Colonel Aubrey Herbert képviselők voltak. A londoni napilapok tudósítókat küldtek a gyűlésre, melyen Magyarország önrendelkezési jogának biztosítását az angol társadalom illusztris tömegei követelték. A nagygyűlésen sokezer példányban osztották szét Lord Newtonnak „Mi az igazság a kisantantnál” című röpiratát.

Közben arról érkeznek hírek, hogy magyarországi kommunistákat utasítottak ki Ausztriából. Az Est 8-án közli: „A bécsi kormánynak végre el kellett szánnia magát rá, hogy a magyar kommunista-fészket megbolygassa. Kiderült, hogy a múlt csütörtöki súlyos zavargás szervezőit ezek pénzelték. […] Itt el kell szunnyadnia a félig sem titkos szimpátiának, amely annak idején Kun Bélát és társait a proletárdiktatúra után vendégszerető keblére ölelte. Pedig Renner-Bauerék nagyon jól tudták, mit művelt ez a társaság Magyarországon: ölt, rabolt, gyújtogatott. És miután innen csúfosan megszökött, Bécsben folytatta a gyújtogatás nemes mesterségét. […] Maga Kun Béla és Pogány József süti rá a bécsi kommunistákra a vádat, hogy ők javasolták a szabotázst és a gyújtogatást némely sötétben bujkáló »elvtársaknak«. A fölbujtók jeles csoportjából is dr. Lukács György, a volt közoktatásügyi népbiztos, a metafizika zavart agyú művelője, egyike a század legkiválóbb degeneráltjainak. Német tudósok, filozófusok, írók most egy éve nyilatkozatot adtak ki Lukács György becsületének megmentésére. Vajon mit szólnak most Kun Béla és Pogány József ellennyilatkozata után? Azt hisszük, az utolsó, döntő szó ebben az esetben a pszichiátereket fogja megilletni.” 

Landler Jenő                                                            Fotó: Wikipédia

A Pesti Napló hat kiutasított magyar kommunistáról tud és arról, hogy egész sereg feljelentés érkezett, amelyek tervszerűen előkészített rombolásról, fosztogatásról számolnak be. A rendőrség megindította a nyomozást és Landler Jenő volt népbiztosnál házkutatást tartott. Kiderül: „Landler és több más Bécsben időző kommunista nagyobb pénzösszegekkel támogatta a bécsi kommunistákat. Ezek az összegek állítólag Moszkvából származtak.” A Pesti Hírlap közli azt is: „A kiutasítottak között van Kun Béla rezsimjének hat népbiztosa is, mégpedig Landler Jenő, Vágó Béla, Hamburger Jenő, Hevesi Gyula, Szántó Béla és dr. Lukács György.” Az Arbeiterzeitung cikkét idézve arról is írnak: „a kommunista emigránsok két csoportja hajbakapott. A lap közli, hogy a Moszkvában időző kommunista népbiztosok, Pogány és Kun Béla, a moszkvai végrehajtó bizottság határozatával a bécsi magyar kommunisták hivatalos sajtóorgánumának eddigi vezetőit, Szántó Bélát és Landlert, Hamburgert, Lengyelt, Bolgárt és Rudast elcsapták. A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy ezeket a magyar kommunistákat a moszkvai pártból kidobja és Bécsben új központot létesít, amelynek élére Vágó Béla volt népbiztost állítják. A Kun–Pogány-csoport a bécsi magyar kommunisták osztályának megvizsgálásánál az »etikusok«-nak, Lukács Györgynek és Lengyel Bélának azt a szemrehányást tette, hogy a magyar munkásoknak a szabotázs, fosztogatás és gyújtogatás eszközeinek alkalmazását javasolták és hogy a budapesti nagy tűzesetek során előfordult gyújtogatások, nevezetesen a Franklin-nyomdában és a malmokban történtek, ennek a csoportnak a munkájára vezethetők vissza.”