Károlyi Mihály folytatódó vagyonelkobzási perében a volt forradalmi miniszterelnök és köztársasági elnök védői egészen merész okfejtésekkel állnak elő. A június 19-i Magyarország például arról számol be, hogy szerintük „a fegyverletételi parancsot a minisztertanács adta ki, Károlyi csak hozzájárult ehhez a kormányzati tényhez.” Nagy Vince után a másik védő, Buza Barna ― a Károlyi-kabinet egykori igazságügy-minisztere ― szerint Károlyi „minden igyekezetével azon volt, hogy megvédje az ország területi épségét és ennek érdekében Ausztria és Németország érdekeit is hajlandó volt feláldozni. Aki ezek után is azt állítja, hogy Károlyi vagy pártja mindenáron való békekötésre törekedett, holott bizonyíték erre nincsen, az rágalmaz! Juhász Andor elnök ezért a kijelentéséért Buza Barnát rendre utasította és szünetet rendelt el.” Horváth Dénes a kincstár jogügyi igazgatóságának képviseletében „ismerteti a manifesztumot, amelyben a proletariátusnak adja át a hatalmat. Kifejti, hogy Károlyi úgyszólván a diktatúra végéig itthon maradt és csak akkor távozott külföldre, mikor a diktatúra napjai meg voltak számlálva. Külföldön sem szűnt meg politikai elveit hangoztatni és Magyarország sorsát befolyásolni törekedett.” A jogügyi igazgatóság munkatársa ismerteti azt a két levelet, amelyekben Károlyi a Benessel folytatott tárgyalásairól, majd arról ír, hogy szerinte visszatér a szociáldemokrata eszmények uralma. Támogatja azonban a vörös kommünt. „Egyetért a proletárdiktatúrával, csupán annak taktikáját és tempóját kifogásolja.” Nagy Vince védő azzal reflektál a vádakra, miszerint a vörös gróf tudatosan, megfontoltan adta át a hatalmat Kun Béláéknak, a kommunistáknak, hogy a népbiztos perben kihallgatott volt népbiztosok is azt vallották: Károlyi semmivel sem járult hozzá a diktatúra kikiáltásához. Úgy érvel: „A manifesztumot, amely Károlyi aláírásával jelent meg, nem Károlyi fogalmazta, s mikor azt neki aláírásra előterjesztették, ő az aláírást megtagadta és a manifesztumot visszautasította. Nevét egyszerűen odahamisították a manifesztum alá.” Több tanút is bejelent a védő ennek igazolására, ám a bíróság elnöke arra emlékezteti, hogy azt megelőzően még elismerték Károlyi szerzőségét. „Juhász Andor figyelmezteti Nagy Vincét, hogy a per előkészítő iratainak egyikében a védelem részletesen kifejtette, miért írta alá Károlyi ezt a proklamációt. Itt tehát ellentmondás mutatkozik a védelemben.” Buza Barna egy nehezen hihető, irreális részlettel igyekszik menteni a forradalmi miniszterelnököt, mivel kéri „Apponyi Albert gróf kihallgatását arra vonatkozólag, hogy Károlyi mindig elítélőleg nyilatkozott a proletárdiktatúráról.” Sőt, szerinte a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke bevonásával szembe akart szállni a kommunista vezetőkkel. „A diktatúra idején Stromfeld Aurél útján ellenforradalmat szervezett.” Arra a vádra, hogy a kommunista vezetők a börtönben nagy fokú szabadságot élveztek március 21. előtt, s onnan szervezhették, készíthették elő a tanácsköztársaság kikiáltását, egy szintén valószínűtlen védekezést adnak elő. Eszerint „letartóztatásuk után az orosz szovjetkormánytól szikratávirat érkezett, amelyben azzal fenyegetőztek, hogy az ott lévő magyar hadifoglyokon retorziót fognak alkalmazni és a foglyok hazatérését megakadályozzák.”
Csaknem 15 milliárdos felújítást jelentett be a MÁV, ezek a vasútállomások fognak megújulni + videó
