Kétfrontos kormányzati küzdelem a szélsőségek ellen

A szolnoki Egységes Párt közgyűlésén Bethlen István beszámol eredményes genfi tárgyalásairól. A miniszterelnök elmondja: a magyar baloldal emigránsai és velük szövetkezve azok, akik hazánkkal ellentétes érdekekkel bírnak, erős propagandát fejtettek ki, hogy az ország megmaradt javait, jó hírnevét és becsületét elvegyék. A fajvédőkről úgy vélekedik: nem szabad túlbecsülni őket, mert nincsenek sokan és súlyuk jelentéktelen. A Jóvátételi Bizottság egyhangúlag elfogadja a Magyarországnak nyújtandó kölcsönre vonatkozó albizottsági javaslatot. A párizsi csehszlovák követ titkos ágyú- és lőszergyártással rágalmazza meg hazánkat, amit a kormány tényszerűen cáfol. A New York-i kereskedelmi kamara elnöke kijelenti: a trianoni szerződés hatalmi szóval pusztulásra akart ítélni egy virágzó országot és kultúrát.

A miniszterelnök szerint azonban a szélsőjobboldaliak ennél is továbbmentek és „olyan piszkolódási hadjáratot indítottak az Egységes Párt tagjai, sőt a kormány egy tagja ellen is, amely példátlan a magyar politikai élet történetében.” Hangsúlyozza, hogy a pártatlan bíróság dolga a visszaélések felderítése, ám „becsületes férfiakat a sárban akarni meghentergetni, nézetem szerint tisztességtelen politikai fogás”. 

Bethlen arra a vádra is reagál, hogy a keresztény irányzathoz, a meghirdetett programjukhoz hűtlenek lettek volna. „Kérdem miért? Azért, mert nem vagyunk hajlandók együtt üvölteni a farkasokkal? Azért, mert nem vagyunk hajlandók ordítani, hogy keresztre kell feszíteni a zsidókat? Ezt a politikát elhagytuk, de csak azért hagytuk el, mert soha sem volt ez a politikánk, soha sem is értettünk egyet evvel a politikával, ezt soha sem hirdettük, soha sem tartottuk helyesnek és ezentúl sem fogjuk helyesnek tartani. (Helyeslés.)” Kijelenti: „azok a csodaszerek, amelyeket ők ajánlanak […] kettőt érhetnek el: vagy sírba teszik a beteget, vagy az orvost a börtönbe juttatják.” A kormányfő szerint arról van szó, hogy a gazdasági kérdésekhez nincs affinitásuk Gömbös Gyuláéknak. „Ők a gazdasági helyzetet az én felfogásom szerint teljesen tévesen ítélik meg. Kénytelen vagyok kimondani azt, hogy az a benyomásom, hogy nem értenek a gazdasági kérdésekhez.” Bethlen István úgy véli, a fajvédők úgy járnak el, mint az ókorban Xerxész perzsa király, aki a hajóhada megsemmisülése miatt megkorbácsoltatta a tengert. Szerinte keresztény ipart, kereskedelmet nem felülről, mesterségesen lehet létrehozni, hanem csak akkor, ha „alkalmasabb társadalom lesz”. 

Október 18-án a Jóvátételi Bizottság a magyar kölcsön ügyében kedvező döntést hoz. A Friss Ujság azt közli: „A Jóvátételi bizottság ma délelőtti ülésén lényegtelen változtatásokkal egyhangúlag elfogadta a magyar albizottságnak a Magyarországnak nyújtandó kölcsönre vonatkozó javaslatát.” Párizsi jelentésük alapján hozzáteszik: a testület Ossucky párizsi csehszlovák nagykövet jelentésének meghallgatása után hozta meg döntését. 

Értetlenséget vált ki, hogy a párizsi csehszlovák nagykövet a kisantant államainak képviseletében, bár a grémium számára elfogadásra ajánlja a határozatot, súlyos vádakat fogalmaz meg velünk kapcsolatban. Mint a prágai sajtóiroda október 18-i jelentése tartalmazza: „rámutatott Horthy kormányzó karcagi beszédére, valamint arra, hogy Magyarországon ágyú- és lőszergyártó telepeket fedeztek fel. […] Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság közvéleménye meg van győződve arról, hogy nem a háború, hanem a magyar nemzet gondolkodásmódja az, amely az ország siralmas gazdasági helyzetéért felelős.” 

A Budapesti Hírlap október 19-én arról tudósít: „A Jóvátételi Bizottság tegnapi határozatával immár aktuálissá vált a Népszövetség kiküldötteinek Budapestre való érkezése. Arról értesültünk, hogy ez október 30-án fog megtörténni.” A kormány minden előkészületet megtesz a delegáció fogadására és a szükséges anyagok prezentálására. „Bethlen István miniszterelnök ma délelőtt beható tárgyalást folytatott Kállay Tibor pénzügyminiszterrel annak a pénzügyi programnak az ügyében, amelyet a magyar kormány a Népszövetség elé terjeszt és amely a kölcsön alapjául fog szolgálni.” A párizsi csehszlovák követ beszédére a kormány a távirati iroda útján úgy válaszol: a kormányzó karcagi beszédére már megadták a választ, a kisantant képviselői „tudomásul is vették az adott felvilágosítást és kijelentették, hogy meg vannak győződve a kormányzó úr, valamint a magyar kormány szomszédaival szemben táplált békés szándékairól.” Azt is cáfolják, hogy hazánkban titkos ágyú- és lőszergyártás folyna. Kifejtik: a budapesti katonai ellenőrző bizottság által a Weiss Manfréd gyárban talált löveghüvelyekről kiderült: „az ellenőrző bizottság engedelmével készültek az említett gyárban, minthogy az állami fegyvergyárban a gyártásra szükséges gépek hiányoznak.” A bizottság azt is megállapította, hogy az ott talált néhány löveget szintén a bizottság hozzájárulásával vette meg a gyár beolvasztásra, s ez Genfben is tisztázódott. Ossuckyt tehát saját kormánya nem tájékoztatta megfelelően. 

Irving Ter Bush                                                                                 Forrás: Wikipédia

Az előadói körúton Amerikában vendégeskedő gróf Apponyi Albert fogadtatásáról közöl híreket a Budapesti Hírlap október 20-án. A New York-i kereskedelmi kamara gyűlésén több ezer főnyi érdeklődő előtt tart beszédet a trianoni békedelegáció vezetője. Irving Ter Bush, a kamara elnöke, bemutatva a közönségnek Apponyit, hangoztatja: „a trianoni szerződés hatalmi szóval pusztulásra akart ítélni egy virágzó országot és kultúrát.”