Több tucat kommunista elítélt kap kegyelmet a kormányzótól

Kiderül a szociáldemokrata párt vezetőinek londoni útja előtt, hogy állításukkal ellentétben nem hívta meg őket senki hivatalosan. Horthy Miklós kormányzó kegyelemben részesít több tucat kommunista elítéltet és pertörlést rendel el a felelősségre vonás elől külföldre szökött azon emigránsok esetében, akik nem gyalázkodtak nemzetük ellen. Bethlen István miniszterelnök Kaposváron arról beszél: demokratikus kultúrpolitikára van szükség, de nem azért, hogy istentagadást és mindenféle őrületet bevigyenek az iskolába, mint a baloldal tette, hanem azért, hogy az igazi magyar nemzeti kultúrát hozzáférhetővé tegyék.

Ramsay MacDonald                                                                                                                  Forrás: Wikipédia

Arról érkeznek hírek, hogy Horthy Miklós kommunista elítélteknek adott kegyelmet. A Pesti Napló február 5-én arról számol be, hogy hivatalos jelentés szerint a kormányzó Nagy Emil igazságügyi miniszter „javaslatára harmincnyolc elítélt kommunistának kegyelmet adott, s ezek között tizenhat olyan volt, aki öt évet meghaladó fegyházbüntetésre volt ítélve. Ezenfelül pedig a bűnvádi eljárás megszüntetését rendelte el huszonkét olyan kommunista ügyében, aki részben a bűnvádi eljárás elől külföldre menekült. Ugyancsak elrendelte a kormányzó a bűnvádi eljárás megszüntetését harminchárom olyan egyén ellen is, akik a szerb megszállás idején követtek el a megszállt baranyai területen állam- és társadalomellenes cselekményeket.” 

A Pesti Napló munkatársa azt kérdezi Nagy Emil igazságügy-minisztertől, milyen szempontokat érvényesített az amnesztia-javaslat előterjesztésekor. A tárcavezető úgy válaszol: nem látja helyét tömeges amnesztiának, megnézik egyénekre lebontva, hogy kinek adjanak kegyelmet. Hozzáteszi: „Az a szempont vezetett, hogy azoknak adjunk esetenként kegyelmet, akik reményt nyújtanak eddigi magaviseletükkel arra, hogy megbízható ember válhatik belőlük és nem lesznek a társadalomnak a kárára.” Elmondja: van köztük, aki nyolc éves fegyházbüntetését tölti, s „a legtöbbjüket rablás, zsarolás, személyes szabadság elleni bűntett címén ítélték el.” A pertörlést azokkal szemben alkalmazzák, akik a bűnvádi eljárás elől külföldre menekültek. Velük szemben az a mérvadó, miként viselkedtek külföldön. Akik nem csináltak semmi törvénybe ütközőt, távol tartották magukat a „nemzet elleni cselekményektől”, azok esetében javasolta a bűnvádi eljárás megszüntetését. Kifejti a miniszter: „Azokat azonban, akik tovább folytatták gyalázkodásaikat a nemzet ellen, nem ajánlottam a kegyelemre, ezek ellen tovább folyik az eljárás. Ők is hazatérhetnek bármikor, de természetesen a bíróság elé kell állniok és felelniök kell cselekményeikért.” Nagy Emil azt is elmondja viszont, hogy az amnesztia főként a kis kommunistákat érinti: „Ismertebb nevű, jelentősebb egyén nincs sem azok között, akik most kegyelmet kaptak, sem azok között, akikre a pertörlés vonatkozik.” 

Gróf Hoyos Miksa nemzetgyűlési képviselő beszámolóján a választókerület székhelyén, Kaposváron gróf Bethlen István is beszédet tart. A miniszterelnök a Pesti Hírlap február 12-i tudósítása szerint elmondja: „Az országnak ma nincs nagyobb érdeke, mint hogy az egész vonalon rend legyen és a külföld is honorálja a kormány és társadalom ezirányú törekvéseit.” Arról is beszél: „Demokratikus alapon kell kiépíteni megyei szervezetünket, városi, községi adminisztrációnkat. Azonban nem azért, mint azt annak idején az oktobrista demokraták kitalálták, hogy a magyar intelligenciát a magyar alkotmány e védbástyáiból kizárjuk, hanem azért, hogy ebben helyet szorítsunk a nép széles tömegeinek is.” Az oktatás fejlesztéséről is beszámol: „Demokratikus kultúrpolitikát is kell csinálni és ezt sem azért, hogy istentagadásra tanítsuk a magyar népet, amint azt 1918-ban tették. Nem azért, hogy mindenféle őrületet belevigyünk az iskolába, hanem azért, hogy az igazi magyar nemzeti kultúrát hozzáférhetővé tegyük a nemzet számára.”