Brüsszel és a Soros-hálózat együtt támadja Magyarországot

Brüsszel fősodratú politikai irányzata határozza meg a sajtó és a média munkatársainak az adott országhoz való viszonyulását.

Brüsszel, 2016. június 30. Az Európai Parlament által közreadott képen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Brüsszelben 2016. június 30-án. (MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin) Fotó: Philippe BUISSIN

Ez utóbbiak tevékenységéről az elmúlt hónapokban sokat megtudhattunk néhány, magánbeszélgetésnek szánt, ám nyilvánosságra került nyilatkozatból is. Ezek egyike volt Andrej Nosko, aki évekig dolgozott igazgatóként a Open Society Foundationben, s aki elmondta, hogy Magyarországot és Lengyelországot valós érvek nélkül folyamatosan ostorozza a fősodratú média. Fontos megállapítása volt, hogy ha Magyarországon baloldali, például szocialista kormány lenne, azonnal megszűnnének a médiatámadások az országgal és kormányával szemben.

Hasonlóképpen fogalmazott Dalibor Rohac, az American Enterprice Institute munkatársa is, aki azt mondta, ha egy adott tagállam kormánya azt csinálja, amit Brüsszel elvár tőle, akkor nem indítanak ellenük különböző eljárásokat, s a médiaelit sem támadja az országot, ellenkezőleg, barátságosan lép fel. Vagyis Brüsszel fősodratú politikai irányzata határozza meg a sajtó és média munkatársainak az adott országhoz való viszonyulását, tehát a média nem független a brüsszeli politikától, sőt, lényegében véve annak végrehajtója, eszköze, előretolt politikai bástyája. 

Nosko – aki sok millió dollár felett diszponált igazgatói minőségében – arról is beszélt, hogy gyakran bérelt fel pénzért újságírókat azzal a céllal, hogy arról és úgy írjanak cikkeket, ahogyan azt a Nyílt Társadalom Alapítvány elvárja tőlük. Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója is arról beszélt, hogy ők is igyekeztek rávenni a külföldi sajtó képviselőit arra, hogy a szájuk íze szerint írjanak bizonyos magyarországi témákról.

Nem folytatom a példák sorát, inkább fogalmazzuk meg a jelenség lényegét!

Azt láthatjuk ebben az összeesküvés-gyakorlatban, hogy létezik egy, a globális elit kinyújtott ökle, Soros Gyuri bácsi hálózata által (is) képviselt politikai ideológia, a nyílt társadalom eszméje, amelyet lényegében véve magáévá tett a brüsszeli politikai elit, a bizottság és az Európai Parlament többsége is, s ezek a szervezetek egymással együttműködve megpróbálják az általuk ellenszenvesnek ítélt tagállami kormányzatokat lejáratni, sőt, megbuktatni. 

Ennek egyik módszere – a sok közül, hiszen az eszköztár rendkívül változatos – nem más, mint a nyugat-európai, amerikai, de akár a közép- és kelet-európai baloldali, balliberális beállítottságú, vagy azzá vált újságírók befolyásolása, lefizetése, megvétele. 

De ne legyenek kétségeink, a nem baloldali, kezdetben talán valóban semleges és független újságírók egy jelentős részét is meg lehet vásárolni, hiszen, mint tudjuk, vannak „visszautasíthatatlan ajánlatok” és hát vannak vonzó karrierlehetőségek, „pusztán” csak el kell adni a lelküket Brüsszelnek és a globális elitnek.

A végeredmény keserű, s leginkább annak a fogolynak a feljegyzéseiből előkerült megjegyzése kívánkozik ide, ami a következőképpen hangzik: „Csak a barátoktól óvj meg engem, Istenem, az ellenségeimmel elbánok magam is.”.

Mázsás súlyú megjegyzés ez. Vagyunk néhányan, akik személyesen megtapasztaltuk ennek az értelmét, s most már az Orbán-kormány is pontosan tudja, mit jelent a fenti mondat. 

De valahogy ezt is ki kell bírnunk, ugyanis ez a küldetésünk.

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin)