A szocialisták is választhattak volna vendéget, olyat, aki a magyar választópolgárok egy része számára szimpatikus, sikeres, megnyerő – tán még a nemzeti–konzervatív oldalon is. Igaz, mostanában kevés szociáldemokrata párt ad miniszterelnököt Európában, de ellenzékben lévő pártelnökök is szóba jöhettek volna Spanyolországtól Németországon át Bulgáriáig. Szóval sok mindenkit meghívhattak volna, ám a Magyar Szocialista Párt végül „jó érzékkel” úgy döntött, hogy Victor Pontát, a román baloldal miniszterelnökét hívja meg Budapestre március 9-ére.
Pont a Pontát!
Ez telitalálat. Legfeljebb egyet sajnálunk: hogy nem hívta meg vele együtt Robert Ficót is, a szlovák miniszterelnököt. Így lett volna teljes a kép!
Ki kell jelentenünk: az a párt, amelyik úgy tartja helyesnek, hogy éppen a magyarellenes megnyilvánulásairól és lépéseiről elhíresült román miniszterelnököt hívja meg egy, a párt számára fontos és kiemelt eseményre, annak az ország- és világlátásával, valamint erkölcsi beállítottságával meglehetősen nagy baj van.
Ponta a magyarok és Magyarország iránti „szeretetének” már számos jelét adta. A tavalyi választási kampányban azzal szította a magyarellenes érzelmeket , hogy fellépett a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karával szemben, s nem kis részben ennek köszönhette maga és pártja a választási győzelmét. Ígéretét be is váltotta: megszüntette a magyar kart. Túl ezen, kormányra kerülve kizárólag nemzetiségi alapon elküldte az erdélyi magyar prefektusokat és alprefektusokat, jelenleg küzd a székely zászló ellen, valamint a fejlesztési régiók átalakításával szét akarja szakítani a tömbmagyar székely területeket. Emellett olyan választási törvényt dolgozott ki, amely a magyar parlamenti képviseletet gyengítette volna, s ez csak azért nem lépett életbe, mert az alkotmánybíróságuk alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt.
Lehet persze, hogy Ponta nem zsigeri magyargyűlölő, pusztán cinikus hatalomtechnikus, aki tudatosan rájátszik a romániai magyarellenes indulatokra, de ha így van, az talán még visszataszítóbb.
