Nem volt érdekes az adósság

Szakállamtitkári szintre delegálta a Gyurcsány-kabinet az államadóssággal kapcsolatos stratégiai döntéseket.

BL
2012. 08. 28. 2:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amíg a jelenlegi kormánynak az egyik legsürgetőbb feladata a magyar államadósság elleni küzdelem, addig úgy tűnik, a szocialista kabinetek idején a pénzügyminiszternek nem ez volt a legfontosabb teendője. Szakállamtitkári szintre fokozta le ugyanis a Gyurcsány-kormány az adósságkezelés stratégiai szintű szakmai irányítását – állítja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a múlt héten publikált jelentésében. A dokumentum, amelyről az MNO is beszámolt, azt vizsgálta, hogyan alakult az államadósság a 2006 és 2011 közötti időszakban. Az ÁSZ szerint a 2010-es kormányváltásig az adósságkezelési stratégia, a finanszírozási terv és a teljesítménymutatók jóváhagyását a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára gyakorolta úgy, hogy a finanszírozás végrehajtásáért ugyanakkor a tárcavezető volt a felelős.

„Ennek értelmében szakmailag is elvárható, hogy a stratégiai döntéseket az államháztartásért felelős pénzügyminiszter gyakorolja. A szakállamtitkár amellett, hogy a tárcavezető nevében hozott stratégiai döntéseket, tagja volt az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) igazgatóságának is, azaz egy személyben gyakorolta az irányítói és végrehajtói feladatokat” – állapította meg az ÁSZ jelentése. A vizsgálat szerint ezáltal a tulajdonosi és irányítási ellenőrzés nem érvényesült, hiszen mindkét jogkörben ugyanaz a személy hozott döntéseket. 2007-ben arról is határoztak, hogy a finanszírozási terv évközi megváltoztatásának jóváhagyását – bizonyos keretek között – alacsonyabb szintre delegálták, a minisztertől az ÁKK igazgatóságához került. Ezzel párhuzamosan a devizafinanszírozással kapcsolatos döntéseket az államadósság-kezelő igazgatósága a vezérigazgatónak adta át.

Az ÁKK szervezeti és működési szabályzata azonban nem volt összhangban ezekkel a döntésekkel, mert az a vezérigazgató szakmai feladat- és hatásköreként csak a belföldi állampapír-kibocsátások engedélyezését rögzítette. A devizaforrások bevonásával kapcsolatos döntést az ÁKK Zrt. belső szabályozással továbbdelegálta, miközben a devizakötvény-kibocsátások részletfeltételeire vonatkozó döntést a központ finanszírozási bizottsága gyakorolta. A számvevőszéki jelentés szerint a feladatok és hatáskörök emiatt nem voltak tisztázottak, ami kockázatot jelentett a döntések átláthatósága és számonkérhetősége tekintetében.

A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.