A német hetilap vasárnap megjelent számában közölt beszámoló szerint a kancellár a héten szűk körben azt hangoztatta, hogy „mindenképpen megoldást kell találni” a görög válságra. A Der Spiegel szerint ez „meglepő fordulat” a kormány politikájában, hiszen Berlin mostanáig azt az álláspontot képviselte, hogy Görögország csak akkor maradhat az övezet tagja, ha az athéni kormány végrehajtja a nemzetközi hitelekhez kapcsolódó reformokat, az ügyben pedig csak a hitelezői trojka jelentése alapján lehet dönteni.
Németország már döntött a görögök megsegítéséről?
A kancellári hivatalban viszont már az előtt meghozták a döntést, hogy a trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – szakértői megkezdték a reformok végrehajtásának helyszíni vizsgálatát – írta a Der Spiegel. A lap szerint a kancellár és tanácsadói egyebek között azt fontolgatják, hogy a válságkezelés sikere érdekében emeljék a soron következő hitelrészletek összegét, és ugyanekkora mértékben csökkentsék a később folyósítandó részleteket.
A hetilap forrásai szerint a trojka jelentése valószínűleg csak november elejére készül el. A vizsgálat befejezését eredetileg szeptemberre várták, a német pénzügyminisztérium pedig a napokban egy közleményben azt írta, hogy októberben készül el a reformok állásáról szóló jelentés. Ennek megállapításaitól függ, hogy az athéni kormány megkaphatja-e a következő hitelrészletet.
Jönne az „államadósságok uniója”
A német kancellár az esetleges görög eurótávozás gazdasági következményei mellett a politikai hatásoktól is tart. Úgy véli, hogy a Görögország kiválásával keletkező helyzetet csak az „államadósságok uniója” révén lehetne kezelni, vagyis a meggyengült övezeti tagok, például Spanyolország vagy Olaszország stabilitását csak úgy lehetne biztosítani, ha az egész közösség vállalna garanciát a külön-külön felhalmozott adósság törlesztésére, ami a német lakosság ellenállása miatt végzetes következményekkel járhat a Merkel vezette konzervatívok számára.
Szombaton forróvá vált a helyzet Görögországban. Az „északi fővárosban”, Thesszalonikiben tízezres tüntetés volt az újabb, tervezett megszorító intézkedések ellen a fő szakszervezeti tömörülések és a baloldali ellenzék szervezésében.
Vasárnap a dpa hírügynökség pénzügyminisztériumi körökből úgy értesült, hogy a görög pénzügyminiszter a hitelezők által megkövetelt 11,5-11,9 milliárd eurós pótlólagos megtakarítási csomagnál nagyobb, 17 milliárd eurós csomagot mutatott be a trojkának.
A pénzügyminiszter a találkozót követően az esti órákban tájékoztatja a kormánykoalíció képviselőit, Antonisz Szamarasz miniszterelnököt, Evangelosz Venizeloszt, a szocialisták (Paszok) elnökét, illetve Fotisz Kuveliszt, a Demokratikus Baloldal (Dimar) elnökét a trojkával folytatott megbeszélés eredményéről.
A baloldali koalíciós partnerek már korábban közölték, hogy a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek csökkentését igyekeznek megakadályozni, de támogatják a kormányt az államcsőd megelőzésében. Antonisz Szamarasz miniszterelnök hétfőn folytat megbeszéléseket a trojkával, majd kedden Frankfurtban az Európai Központi Bank elnökével, Mario Draghival találkozik.
A pénteken közzétett adatok szerint Görögországban a második negyedévben évi 6,3 százalékkal csökkent a GDP, nagyobb mértékben a múlt havi előzetes, 6,2 százalékos adatnál. Az első negyedévben a GDP évesítve 6,5 százalékkal csökkent. A bruttó beruházások a júniussal zárt három hónapban 19,4 százalékkal, a fogyasztói kiadások pedig 7,2 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest. A héten napvilágot látott statisztikák szerint a munkanélküliek száma meghaladja a háború utáni rekordot jelentő 1,2 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig szintén rekordon, 24,4 százalékon áll. A fiatalok körében az arány több mint ötven százalék.
