– Milyen állapotokat talált a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) jogelődjénél, amikor átvette az intézetet?
– Új struktúrára és szakembergárdára volt szükség a tavaly január elsején hatályba lépett kormányrendelet végrehajtásához, amely a NIH létrejöttét alapozta meg. A legfőbb gondot ugyanakkor nem az átszervezés, hanem az előző kormány által hátrahagyott fizetési kötelezettségek jelentették. A tavaly felállt új csapat tagjai nemzetközi tapasztalattal és magas szintű nyelvismerettel rendelkező fizikusok, biológusok, közgazdászok vagy épp mérnökök. Nagy lendülettel és motiváltan álltunk neki a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció új stratégiájának kialakításához, amelynek eredményei most kezdenek látszani.
– Ugyan több pénzből gazdálkodhatnak, mint korábban, de ez még mindig nagyon kevés uniós összehasonlításban. Mitől várható pozitív változás?
– Az elődintézményekhez képest az új államigazgatási rendszer különválasztja a stratégiaalkotást és a pályázatkezelést. Az innovációs hivatal, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, közreműködik a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kidolgozásában és annak megvalósításában. A stratégia mentén ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írja ki a pályázatokat. Ami pedig a rendelkezésünkre álló forrásokat illeti: a legfrissebb előzetes adatok szerint a magyar GDP 1,19 százalékát fordítjuk K+F-re, szemben az unió 1,9 százalékos átlagával. Az innovatív cégek azonban nemcsak a hazai támogatásokból, hanem az unió programjai keretében pályázható összegekből és az úgynevezett kockázati magántőkéből is számíthatnak forrásokra.
– Mely ágazatokban van igény a magyar tudásra világszinten?
– Egy magyarországi járműgyár autóját ugyan Japánban álmodják meg a tervezők, de a prototípus már a japán és magyar mérnökök együttműködésével készül el, a gyártással kapcsolatos fejlesztések jelentős hányadát pedig már idehaza csinálják. Ugyanez igaz a gyógyszeriparra, az IT-szektorra és más iparágakra is. Vagyis ahol rendelkezésre áll a megfelelő szakmai tudás, ott a magyarok versenyképesek, és ezt a hazai beszállítók révén a kormány is támogatja.
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja
