– A családi pótlék és a nyugdíjak csökkentése, a bankadó eltörlése és a pénzintézetek feltőkésítése is szerepel azon a listán, amelyet első nekifutásra kínált Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) a legfrissebb értesülések szerint. Valós a szándék a nemzetközi szervezetek részéről a megállapodásra?
– Véleményem szerint nem lesz olyan „horrorforgatókönyv”, amelyik a szociális támogatások drasztikus csökkentését tartalmazza. Értelmes feltételek mentén és vállalható kompromisszumokkal azonban meg lehet egyezni az IMF-fel és az EU-val. Mindkét félnek tudnia kell, mi az érdeke. Így a kormány is tisztában van azokkal a peremfeltételekkel, amelyek még elfogadhatók a társadalom számára ahhoz, hogy olcsóbban lehessen finanszírozni az országot. Lehet a valutaalap nélkül élni, mert szó sincs csődhelyzetről, de a biztonsági hálóval jóval több magánbefektető pénze érkezne hazánkba külföldről. Továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy egy 15 milliárd eurós keretre lenne szükség, és látok is szándékot a megállapodásra.
– A nemzetközi pénzpiacok nem kényszeríthetnek ki egy számunkra kedvezőtlen alkupozíciót?
– A jelenlegi nyugalom valószínűleg továbbra is változatlan marad a globális pénzpiacokon, ezért emiatt nem gyengülhet a tárgyalási pozíciónk. Véleményem szerint fel kell készülni arra, hogy egy komoly bankóprés-politika van kialakulóban a világban. Jó példa erre, hogy a minap jelentette be az Európai Központi Bank, hogy kötvényvásárlásba kezd segítendő a spanyol és olasz államadósság kezelését.
– A jövő évi költségvetésben ugyanakkor a Költségvetési Tanács is néhány száz milliárd forintos lyukat lát, ha a valutaalap továbbra is ragaszkodik az alacsony hiányhoz. Erre pedig valahol forrást kell találni.
– A nemzetgazdasági tárca által 2013-ra tervezett gazdasági növekedés valóban optimista, tehát a megállapodás egyik fő kérdése, hogy milyen szintű hiányt vár el tőlünk az IMF. Vélhetően a jövő évi költségvetésben az egyik sarokszámként meghatározott, a GDP 2,2 százalékát kitevő deficit túl alacsony lesz, én a GDP 2,7-2,8 százalékát sokkal inkább megvalósíthatónak tartom. Már ezzel a különbséggel is hozzávetőlegesen 150 milliárd forinttal kisebb lyuk lenne a büdzsében.
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatják.
