A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi elemzőstábja a ház által pénteken ismertetett hosszú távú prognózisban – a GS alapeseti távlati GDP-becslése alapján – azt valószínűsítette, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék Csehországban 2020-ig eléri az EU-átlag 80 százalékát, 2050-re pedig csaknem teljesen beéri az uniós átlagszintet. Az alacsonyabb jövedelmi szintekről induló Lengyelországban és Magyarországon 2030 körül érheti el a fejenkénti GDP-érték az EU-átlag 80 százalékát, 2050-re pedig 90 százalékig emelkedik tovább.
A magyarok számítottak a leginkább derűlátónak
A CEORG (Central European Opinion Research Group – Közép-Európai Véleménykutató Intézetek Csoportja) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb Tárki-kutatásban az ország gazdasági helyzetét értékelve a lengyelek a leginkább elégedettek: 23 százalékuk, a magyarok 1 százalékkal a legkevésbé, míg a cseheknél és a szlovákoknál az arány 6-6 százalék.
Kissé más volt a kép, ha az egy éven belüli gazdasági várakozásokról kérdezték az embereket júliusban: eszerint mind a gazdaság, mind pedig a személyes anyagiak tekintetében jóval közelebb áll egymáshoz a négy ország lakosainak véleménye. Továbbra is a lengyelek a legoptimistábbak (14 százalékuk vár javulást), de a magyar lakosság sem sokkal marad el ettől, a derűlátás 13 százalékra jellemző. A szlovák válaszadók 11, míg a cseh megkérdezettek 6 százaléka értékelte jónak vagy nagyon jónak a gazdasági kilátásokat.
A magyarok az ország gazdasági (közel)jövőjére vonatkozó kérdésben az elmúlt években amúgy is a leginkább derűlátónak számítottak a visegrádi országok között, ám ez az egyébként alacsony szintű optimizmus minden országban, így Magyarországon is csökkent az elmúlt egy évben.
2007-2009 között volt a mélypont
A múlt év júliusi kutatás szerint a magyarok még több mint 20 százaléka várt javulást, és ez a legjobb arányt jelentette a lengyelek előtt. A saját anyagi helyzetük megítélésben alig van különbség az egyes országok között, és bár megint csak a lengyelek tekintenek a leginkább pozitívan a jövőbe, csupán 15 százalékuk gondolja úgy, hogy egy év múlva a jelenleginél jobban vagy sokkal jobban fog élni. A szlovák válaszadók 12 százaléka vár javulást, a csehek 10 százaléka. A magyarok a sor végén állnak: csupán 8 százalékuk várja anyagi helyzete javulását a következő 12 hónapban, ami egy két éve kezdődött lefelé szálló trend újabb mélypontja is egyben.
A lakosság gazdasági helyzetértékelésére vonatkozó kutatások alapján az elmúlt nyolc évben két mélypont rajzolódik ki: a 2007 és 2009 közötti időszak, valamint a jelenlegi.
