„Nagyon jók, konstruktívak a kapcsolataink (Brüsszellel). Semmiféle »háborús cselekmény« nem folyik. Ez nem kereskedelmi háború” – közölte az orosz államfő az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcsértekezletét lezáró sajtótájékoztatón. Hozzátette ugyanakkor, hogy a trösztellenes vizsgálat nem segít a kétoldalú viszonynak. Vlagyimir Putyin emlékeztetett arra, hogy tavaly szeptemberben az uniós ellenőrök a Gazprom és 20 európai partnercég 10 közép- és kelet-európai országban lévő irodáiban kutattak visszaéléseket bizonyító dokumentumok után.
Putyin nem enged
Az orosz államfő szerint az Európai Bizottság vizsgálata az uniós országok súlyos gazdasági helyzetének, a kelet-európai tagállamok támogatásának a következménye.
„Valaki láthatóan elhatározta, hogy nekünk kell magunkra vennünk a teher egy részét ebből a támogatásból. Az egyesült Európa meg akarja őrizni politikai befolyását, és még fizessünk is egy keveset érte. Ez azonban nem konstruktív megközelítés. Oroszország soha nem vett és a jövőben sem vesz magára plusz kötelezettségeket ezeknek az országoknak (a kelet-európai uniós tagállamoknak) a nem piaci szabályoknak megfelelően irányított gazdaságára vonatkozóan” – hangoztatta Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök hozzátette ugyanakkor, hogy a kérdést remélhetőleg veszteségek nélkül sikerül rendezni: „Nagyon számítok arra, hogy a gazdasági szereplők és az Európai Bizottság közötti jó szándékú üzleti párbeszéd során minkét fél veszteségek nélkül tud kikerülni ebből a helyzetből.”
„Súlyos teher az európai gazdaság vállán”
Az eurózóna válságának inkább politikai, mint gazdasági okai vannak – jelentette ki Putyin. „Maga a politikai rendszer, a szociális garanciák magas színvonala, az, hogy nem képes biztosítani a növekvő fogyasztást, mindez súlyos teher az európai gazdaság vállán” – vélekedett az orosz államfő. Elmondta, hogy intenzív vita folyt a kérdésről az üzleti csúcsértekezleten. Különböző, egymással ellentétes vélemények hangzottak el arról, hogyan alakulhat a helyzet az euróövezetben. Hozzátette, hogy Oroszország hagyományosan az európai kontinensre orientált, amelytől nagymértékben függ, ezért őszintén kívánja az európai partnereknek a nehézségek felszámolását.
Putyin arra is kitért, hogy a csúcstalálkozón érezhető volt egyfajta szorongás a világgazdasági helyzet alakulása miatt. Mindazonáltal Ázsiában és a csendes-óceáni térségben inkább pozitív folyamatok figyelhetőek meg: „míg az eurózónában nincs fejlődés, sőt visszaesés tapasztalható, itt jelentős a növekedés” – mondta.
A zárónyilatkozatban is megemlítik
Az APEC-csúcsértekezleten elfogadott zárónyilatkozatban a térség legnagyobb gazdasági szervezetének tagjai üdvözölték az európai vezetők elkötelezettségét, hogy mindent elkövetnek az euróövezet egységének és stabilitásának megőrzése érdekében. Megjegyzik, hogy az európai események kedvezőtlenül hatnak Ázsia és a csendes-óceáni térség gazdasági növekedésére. „A pénzpiacok továbbra is instabilak, miközben az állami szektor hiánya és az államadósság magas szintje néhány fejlett gazdaságú országban jelentős mértékben gátolja a gazdaság helyreállítását.”
Az APEC-tagok vezetői kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy együttműködnek a pénzügyi stabilitás megerősödése és a bizalom helyreállítása érdekében. Elkötelezték magukat amellett is, hogy 2015-ig feloldják a térségben a befektetések előtt álló akadályokat, és nem vezetnek be újabb importkorlátozásokat sem.
A távol-keleti orosz nagyvároshoz, Vlagyivosztokhoz tartozó Russzkij-szigeten egy hétig tartott az úgynevezett csúcshét (Leader's week), amely az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés szervezetéhez tartozó országok és gazdaságok állam- és kormányfőinek találkozójával ért véget.
Az APEC (angolul: Asia Pacific Economic Cooperation) szervezetét 1989-ben az ausztrál fővárosban, Canberrában hozták létre. Célja a kereskedelem és a befektetések liberalizációja, a regionális gazdasági integráció. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek ma 21 tagja és nem tagállama van, mivel Tajvan is a tagjai között szerepel.
