A gazdaságfejlesztésre szánt uniós pénzek felhasználásában Brüsszel és hazánk érdekei szembekerülhetnek egymással, annak ellenére, hogy mindkét félnek alapvető érdeke a magyar gazdaság lehető leggyorsabb ütemű gyarapodása – mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint az EU vezető országainak célja olyan fejlesztések uniós támogatása, amelyek során a multik által gyártott technológiát lehet értékesíteni.
Amennyiben ilyen célokra fordítjuk a kapott uniós forrásokat, akkor a beruházásokon keletkező hasznot kiviszik az országból, pedig annak itthon kellene maradnia. Például amikor az energiafüggőség oldása érdekében a szélerőművek létesítését támogatjuk, akkor külföldi technológiát vásárolunk, ami szintén a profit kiáramlását segíti elő. De az épületenergetikai korszerűsítésnél felhasznált hőszigetelő anyagok döntő része is külföldi eredetű, amivel ugyanez a probléma. Arra lenne szükség a jövőben, hogy hasonló termékeket tudjunk gyártani mi is. Vagyis alaposan át kell gondolni, mire is fordítjuk a gazdaságfejlesztésre fordított összegeket.
Parragh László kiemelte, fontosnak tartaná az egymással összefogó hazai cégeket tömörítő klaszterek fejlesztését is. Vannak olyan iparágak – autógyártás, elektronika, vegyipar – ahol ez önerőből megvalósul, ám azokon a területeken, ahol amúgy is hagyományai vannak a magyar gazdaságnak, akár pályázatokkal is lehetne erősíteni az együttműködést. Így az élelmiszeripar és mezőgazdaság együttműködése során uniós pénzek segíthetnék a beszállítói láncok kiépülését. De a turizmus is olyan terület, ahol a szolgáltatások és tudás korszerűsítésére fordított pénz bőven megtérül.
Parragh László vasárnap elmondta, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyetért azzal a kormányzati törekvéssel, hogy a 2014–2020-as fejlesztési időszakban az európai uniós források jelentős részét a gazdaságba kell forgatni. Cséfalvay Zoltán a Hír Tv Péntek8 című műsorában kijelentette, 2014 és 2020 között az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani, főként a kis- és középvállalkozásokra, a húzóágazatokra és az innovációra helyezve a hangsúlyt.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke január elején az uniós pénzek felhasználása kapcsán közölte: az ÁSZ ellenőrzéseinek általános tapasztalata, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága alapvetően sikeres, szembetűnő ugyanakkor a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A jelentések rámutattak, hogy a támogatási rendszer széttagolt, a pénzek felhasználása pedig nem hatékony.
Részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
