Magyar érdekek a lánggyűrű közepén

A politikusok felelőssége abban áll, hogy olyan kormányzati megállapodásokat hozzanak létre, amelyek ösztönzik a befektetőket a beruházásokra.

– A magyar kormányfő által sokat hangoztatott keleti nyitás politikájának eredménye ez a mostani jordániai út?
– Orbán Viktor minden egyes arab országba tett látogatása jelzés, hogy a keleti nyitást komolyan gondolja a magyar kormány; ez a nyitás már 1998 és 2002 között elkezdődött, mely 2010 után még jobban tapasztalható. Jordánia egy lángoló gyűrűbe fogott békés ország, amely rendkívül fontos szereplő a Közel-Keleten és a térségben. Jordánia mindig a megoldás része. Ha a térséget úgy fogjuk fel, mint egy élő testet, akkor láthatjuk, megsérülhet valakinek a keze vagy lába, akár maradandó károsodás is érheti, de meggyógyul. A gerincének azonban nem szabad megroppannia. Jordánia ez a gerinc a térségben, mely ha megsérül, akkor az egész térség nagy bajba kerül. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és II. Abdullah jordán király nagyon hasonló személyiségek, s mindketten egyértelműen kifejezték a szándékukat, hogy megerősítsék kapcsolataikat. Magyarország Jordánián keresztül tud kapukat nyitni a Közel-Keleten, Jordánia pedig Magyarország segítségével Európában.

– Most milyenek a kapcsolatok gazdasági szempontból?
– A diplomáciai kapcsolataink 1964-ben kezdődtek, negyven éven át nagyjából hatmillió dollár volt a kereskedelmi forgalom országaink között évente, amely elhanyagolható. Ma 40-50 millió dollár a kereskedelmi mérleg, amellyel egyik fél sincs megelégedve, és bízom abban, hogy a mostani látogatás nagy lendületet ad a kétoldalú kapcsolatoknak és megnöveli a két ország kereskedelmi forgalmát akár a háromszorosára is két-három éven belül. A politikusok felelőssége abban áll, hogy megvilágítsák az utat a kereskedők és a befektetők számára, és olyan megállapodásokat hozzanak létre, amelyek ösztönzik a befektetőket a beruházásokra. A miniszterelnök üzenete az, hogy jöjjenek Magyarországra a befektetők, mert Magyarország jó területe a befektetéseknek. Orbán Viktor minden tárgyalása üzenetértékű, hogy Magyarország akarja és komolyan gondolja ezt a kapcsolatot Jordániával, valamint az arab országokkal.

– A lángoló gyűrű által körbevett Jordánia azért megfizeti az árát annak, hogy a béke szigete lehet. Az arab tavasz oda is elért, nemrég az uralkodó leváltotta az egész kormányt. Mennyire törékeny a politikai helyzet Jordániában?
– Ha külpolitikáról beszélünk, Jordániának nincsenek ellenségei, mindenkivel jó kapcsolatot ápol. Az egész nemzetközi közösség azért tiszteli Jordániát és II. Abdullah királyt, mert ő mindig azt mondja, amire gondol és az elmúlt évek ezt bizonyítják is. Őfelsége nagyon törekszik a békére és a stabilizációra a Közel-Keleten, végső eredményként egy globális béke megteremtését tartja, hogy az arab–izraeli konfliktusnak véget vessen egy önálló palesztin állam létrejöttével, és szavatolja a biztonságot mindenkinek a térségben. Jordánia egy nagyon stabil ország. 1921, az ország alapítása óta egyetlen politikai másként gondolkodót sem ítéltek halálra, ez pedig nagyon fontos, hiszen a társadalom is tudja, bízhat a vezetésben. Amikor a tüntetésekről beszélünk, akkor ne feledjük el, vannak ugyan néhányan, akik kimennek az utcára, de a lakosság túlnyomó része nagyon szereti a királyt. Ő a közös nevező Jordániában, ő adja a stabilitást. Mikor tüntetések vannak, a kormány vagy a korrupció ellen tiltakoznak, de nem a király ellen. Az arab tavasz által érintett más országokban a vezetőket állították pellengérre a tüntetések során, s végül el is buktak ezek az elnökök. A jordániai tüntetések során nem volt agresszió, nem volt verekedés a hatóságok és a tiltakozók között. A király is hangsúlyozta, hallani akarja az emberek szavát, meghallgatja a panaszaikat. Jordániában többpártrendszer van, kormány és ellenzék működik. A nemrég lezajlott parlamenti választásokat a nemzetközi megfigyelők demokrácia szempontjából a legmagasabb szintűnek értékelték. A politikai vitákat a parlament kupolája alatt le lehet folytatni, nem pedig az utcákon.

A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.