A berlini Hertie School of Governance kutatása szerint a válság következtében Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban szorult vissza a korrupció. A válság miatt jelentősen csökkent az a közpénzmennyiség, amelyet korábban gyakran az uniós közbeszerzési szabályok megkerülésével, átláthatatlan módon osztottak szét, és megváltozott a közpénzeket érintő korrupció társadalmi megítélése is. Az államadósság-válság így jórészt „kiszárította a korrupció forrásait és lehetőségeit” – áll a Die Welt című lapban kivonatosan ismertetett tanulmányban, amelyet a héten bemutatnak az Európai Parlamentben.
Ugyanakkor ez a hatás nem érvényesült Görögországban, ahol továbbra is „túlburjánzó az állami bürokrácia, működése pedig kevéssé átlátható”, és nem hatékony a korrupció elleni küzdelem – állapították meg a kormányzás tudományának oktatásával és kutatásával foglalkozó tekintélyes berlini intézmény szakértői, akik szerint az euróövezet déli perifériáján Görögország mellett Ciprusra sem jellemző, hogy az utóbbi években csökkent a korrupció.
A vizsgálat során az EU valamennyi tagországát rangsorolták összesen 12 szempont – köztük a feketegazdaság becsült nagysága és az uniós támogatások lehívásának hatékonysága – alapján. Megállapították, hogy a legkevésbé Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, a Benelux államokban, Ausztriában, valamint Máltán jellemző az állami vagy uniós pénzekkel összefüggő korrupció. Az EU legutóbbi bővítési hullámaiban, 2004-ben, illetve 2007-ben felvett tagok közül kizárólag Málta jutott be a korrupcióval legkevésbé fertőzött országok csoportjába.
A korrupciós lehetőségek bőségével és a jelenség elleni fellépés alacsony hatékonyságával jellemzett országok körébe sorolták Görögország mellett Bulgáriát, Romániát, Lengyelországot és Lettországot is – áll a Die Welt beszámolójában.
