2012 decemberében az alaptörvénybe bekerült a termőföld legmagasabb szintű védelme, amellyel rögzítették, hogy a magyar termőföld nemzeti kincs – kezdte sajtótájékoztatóját Giró-Szász András kormányszóvivő, ahol Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ismertette az agrárközéposztály erősítéséért és a családi gazdaságokon alapuló versenyképes középbirtokok létrejöttéért tett erőfeszítések következő lépését.
A miniszter bejelentette: „földet a gazdáknak” programról döntött a kormány. Mint mondta: ilyen léptékű program még soha nem volt, az év első felében 200 ezer hektár állami földet fognak meghirdetni bérletre, az erre érkező pályázatokat az év végéig el is bírálják. Az ajánlásokat az eddigi pályázati feltételek szerint fogják megtenni – tette hozzá. A vidékfejlesztési miniszter jelezte: azokat az állami földeket vonják be a programba, amelyek bérleti szerződése 2017. március 31-ig jár le.
A kis- és nagybirtokok aránya jelenleg Magyarországon 50-50 százalék, a cél, hogy ez az arány úgy módosuljon, hogy a nagybirtokok aránya 20 százalék legyen. A 200 ezer hektár földet családi, kis és közepes földhasználók számára teszik elérhetővé, őket akarják segíteni, hogy munkát, lehetőséget kapjanak, amely megélhetést biztosít számukra. 2010-hez képest már most jelentősen emelkedett a bérlők száma, de a tervek szerint még több tízezer bérlő fog megjelenni az állami földterületeken. Fazekas leszögezte: a kormány elkötelezett a családi gazdaságok támogatása mellett, hiszen azok jelentik a vidék jövőjét, és nagyon fontos népességmegtartó szerepük van.
Kérdésre válaszolva Fazekas elmondta: a korábbi bérleti szerződések felülvizsgálata folyamatosan zajlik, a „szabálytalanok közül már többet felbontottunk, az esetek legnagyobb részében sikerül ezeket lezárnunk”. Elmondta azt is, hogy többször jelképes, „pár forintos” bérleti díjért használhatták ezeket a földeket. Fazekas közölte azt is: a kormány eddig 62 ezer hektár földet vont be a programjába, amiből 1600 szerződést kötöttek 42 ezer hektárra. A feltételek ismertetésekor fontosnak nevezte, hogy helyben lakjanak a pályázó gazdák, és hogy vállalják az állattartást.
Mint azt az mno.hu megírta, a földhaszonbérleti pályázatok eredményeként hazánkban megsokszorozódott a földhasználók száma. Csongrád megyében ma 45-ször annyi a földművesek száma, mint 2012 előtt. Hajdú-Bihar megyében megnyolcszorozódott, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében pedig egyaránt megtízszereződött a földhasználók száma, míg Győr-Moson-Sopron megyében meghússzorozódott.
A haszonbérleti szerződések rendszere a családi gazdaságok létrejöttét szolgálja, amely állami földeket juttat többek között fiatal gazdálkodóknak. Így míg 2010-ben átlagosan 50 hektár jutott egy termőföldbérlőre, addig a 2012-ben megkötött szerződéseknél ez a szám 17 hektár, így tehát szó sincs nagybirtokok létrehozásáról. Az új földtörvény is garantálja, hogy önkényesen senki ne juthasson földhöz, tehát alaptalanok azok a felvetések, melyek szerint óriásbirtokok alakulhatnak ki.
A korábbi szocialista kormányok idején egyébként a családi gazdálkodóknak esélyük sem volt arra, hogy földbérletre pályázzanak. A családi gazdaságban a tulajdonviszonyokat tekintve a gazdálkodás nemcsak saját földön, hanem bérelt területen és eszközökkel is folyhat. A gazdaság külső munkaerőt is alkalmazhat, attól még nem veszíti el családi jellegét, de a fogalom nem zárja ki a családok összefogását sem.
A kormány 2012. július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni. Az utóbbi esetében az új büntető törvénykönyv is szigorú szankciókat állapít meg, ha ilyen tevékenységre sor került, többek között letöltendő börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság.
A második Orbán-kormány prioritásai közé tartozik a hazai termőföld magyar kézben tartása, amelynek érdekében minden jogi eszközt bevet, mivel 2014. május 1-jétől lejár a földvásárlásra vonatkozó külföldi magánszemélyek és jogi személyek moratóriuma. A földkérdés világszerte a csatározások középpontjában áll, mivel a jövőben az egyik legfőbb kincsnek számít majd.
