Amerikai minta alapján alakíthatják ki a magáncsődeljárást

A Magyar Nemzeti Bank stábja szerint a családi csődeljárás bevezetése a pénzügyi stabilitás szempontjairól több előnnyel járhat, de a részletek kidolgozásánál nagyfokú körültekintéssel kell eljárni.

A jegybank szakértői anyaga szerint a magáncsődeljárás során segíteni kell a jelzáloghitel törlesztését és ezen keresztül az adós lakásának megőrzését, aminek egy lehetséges módja – amerikai példa alapján –, ha a tartós törlesztési eljárásban az adós jövedelméből – a létfenntartási és rezsiköltségek után – priorizált adósságként elsősorban a jelzáloghitel törlesztése történik meg, a fedezetlen adósságokat pedig csak akkor és olyan mértékben kellene törleszteni, ahogy ezt az adós jövedelme engedi. Az MNB szerint célszerű lehet, ha a törvény valamilyen átstrukturálási vonást is tartalmaz. Az egyik ilyen javaslat szerint elő lehetne írni a 100 százalék feletti hitelfedezet-arányú kölcsönök – azaz az olyan hitelek, amelyeknél a fennmaradó törlesztési kötelezettség meghaladja a fedezetként szolgáló ingatlan értékét – kettévágását fedezett és fedezetlen részre.

Ez azt eredményezné, hogy a fedezett jelzáloghitel – amelyet mindenképp fizetni kell a lakás megtartásához – tőketartozása és ezáltal törlesztőrészlete csökkenne, míg az ingatlan értékét meghaladó részre a fedezetlen hitelek megengedőbb szabályai vonatkoznának. Az ilyen jelzáloghitelek kettévágása a csődeljárásban jobban védené a jelzálogjogot, mint az úgynevezett elsétálás joga, miszerint az adós gyakorlatilag kiléphet a jelzáloghitel-szerződésből, ha visszaadja a fedezetül szolgáló ingatlant a hitelezőnek.

Az MNB másik javaslat szerint a családi csődeljárás szabályai azt is megkövetelhetik, hogy a jelzáloghitelező a tartós törlesztési eljárás időtartamára csökkentett, de érdemi törlesztőrészletet állítson be. Mivel a fent leírtak szerint a tartós törlesztési eljárás néhány éves időszakának végeztével a tiszta lap elérhető – azaz az egyéb, fedezetlen adósságokat elengedik –, így ekkorra az adós jelzáloghitel-törlesztésre rendelkezésre álló jövedelme is nőhet, azaz az ideiglenes könnyítés fenntartható segítséget jelenthet. A jegybank hangsúlyozza: ha egy adós az előbbi segítségekkel sem képes jelzáloghitelét törleszteni, akkor a jelzálogjog érvényesítésének a családi csődeljárás alatt is meg kell történnie. A lakások elvesztésének terhét azonban a jelenleg alacsony hatékonysággal működő önkormányzati szociálisbérlakás-rendszer fejlesztése, mobilizálása révén mérsékelni lehetne – véli az MNB.