A többség egyetért a magáncsőd bevezetésével

A Századvég által megkérdezettek mindössze 11,2 százaléka hagyná magukra azokat, akik nem képesek törleszteni.

A Századvég erről szóló felmérését csütörtökön juttatta el az MTI-hez. A Századvég 2013. január 22. és 27. között végzett telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást, amelynek során 813 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdeztek meg. A Századvég összegzése szerint a megkérdezettek 29,7 százaléka szerint az államnak mindenképpen segítenie kell azokon, akik adósságcsapdába kerültek, illetve a megkérdezettek több mint fele (57,7 százalék) szerint az államnak azoknak kell segítenie, akik önhibájukon kívül nem tudják fizetni a tartozásaikat, viszont a hitel felvételénél körültekintően jártak el. A megkérdezettek mindössze 11,2 százaléka hagyná magukra azokat, akik nem képesek törleszteni, akkor is, ha erre önhibájukon kívül került sor.

A közvélemény-kutatás során minden ötödik megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy saját magának vagy a vele egy háztartásban élőknek van olyan kétszázezer forintnál nagyobb tartozása, amelyet egyáltalán nem vagy csak késedelmesen tudnak fizetni. Az összegzés kiemeli: a fizetési nehézségekkel küzdő emberek és családok pénzügyi helyzete rendezésének újabb eszköze lehet a több európai országban már ismert magáncsőd intézménye, amelynek bevezetését – a közvélemény-kutatások tanúsága szerint – a lakosság is támogatja. A Századvég szakértői szerint az adósságprobléma megoldásában a kormányzat eddig is komoly lépéseket tett például az árfolyamgát, a végtörlesztés és a Nemzeti Eszközkezelő által biztosított ingatlanvásárlási és továbbhasználati lehetőség által.

Látható ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések elsősorban a devizahitelben ingatlant vásárlók helyzetén könnyítettek, illetve közvetlenül szolgálták annak megakadályozását, hogy családok utcára kerüljenek – írták. A Századvég szakértői szerint – ahogy azt már több politikai szereplő is felvetette – az Európa több országában (például: Franciaország, Németország, Lettország) létező és jól működő úgynevezett magáncsőd-védelem intézménye lehetne az, amely hosszú távon segítséget nyújthatna azoknak, akik valamilyen oknál fogva átmenetileg nem képesek adósságaikat fizetni, ugyanakkor hajlandóak meghatározott kötelezettségeket vállalni az adósság átütemezéséért cserébe.

A magáncsőd intézményének alapja, hogy az adósság egy részét az érintettnek a meglévő vagyonából kell törlesztenie, a fennmaradó részt pedig átütemezve, előre meghatározott ideig a jövedelméből olyan részletekben kell fizetnie, amely nem veszélyezteti a megélhetését. A csődvédelem meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez is köthető. A csődvédelem részeként azoknak a kérelmezőknek, akik megtartják azokat a feltételeket, amelyeket velük szemben támasztottak és rendesen fizetik a tartozásaikat, az adósság egy része elengedhető.

A magáncsőd-védelemben részesülők számára a legnagyobb korlát egy csődgondok vagy vagyonfelügyelő kirendelése lehetne, aki egyfelől szigorúan felügyelné a kérelmező pénzügyeit, másfelől tanácsokat is nyújtana ahhoz, hogy az érintett rendezni tudja pénzügyi problémáit. Mindez meglehetősen erősen korlátozza az érintettek döntési szabadságát, ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy a hiteleket is visszafizessék, illetve a családok megélhetése is biztosítva legyen.

A közvélemény-kutatás eredménye szerint a vagyonfelügyelő intézményének bevezetésével a megkérdezettek szintén kimagasló többsége, 81,4 százaléka egyetért – pártpreferenciától és politikai hovatartozástól függetlenül. A felmérésben a megkérdezettek 26,6 százaléka mondta azt, hogy a megélhetés biztosítása előbbre való a tartozás megfizetésénél, míg a megkérdezettek döntő többsége, 63,5 százaléka szerint a megélhetés biztosítása és a tartozások fizetése ugyanolyan fontos. Az emberek 9,5 százaléka szerint ráadásul a tartozások megfizetése még a megélhetés biztosításánál is előbbre való. A válaszok megoszlása érdemben nem tér el azok körében sem, akik olyan adóssággal rendelkeznek, amelyet nem vagy csak nehezen tudnak visszafizetni – közölte a Századvég.