Az akciótervet, amelyet hamarosan benyújtanak Brüsszelnek, az ország hetedik hete hivatalban lévő miniszterelnöke, Alenka Bratusek és Uros Cufer pénzügyminiszter ismertette csütörtökön sajtótájékoztatón. Az akcióterv 15 állami vállalat privatizálását irányozza elő. A listán egyebek között az ország második legnagyobb bankja, az NKBM, az Adria Airways légitársaság, a ljubljanai repülőtér, a Slovenian Telekom, valamint a Zito élelmiszer-ipari vállalat szerepel.
A program az áfa 20-ról 22 százalékra emelését júliusra hozza előre 2014 januárjáról, a vagyonadó bevezetését pedig az eredetileg tervezett 2015-ről 2014 januárjára. A kormány a forgalmi adó megemelésétől évi 250 millió euró többletbevételre számít.
Az intézkedési terv már nem tartalmazza a bérekre és jövedelmekre kivetni tervezett 0,5-5,0 százalékos „krízisadót”. Bevezetésére csak egy B terv keretében kerülne majd sor, abban az esetben, ha az akcióterv nem hozza meg a várt eredményt – közölte a miniszterelnök. Hangsúlyozta azonban, hogy a krízisadó elvetéséhez még meg kell egyezni a szakszervezetekkel 250-300 millió eurós kiadáscsökkentésről az állami szektorban.
Uros Cufer pénzügyminiszter a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésektől együttesen egymilliárd euró megtakarítást vár. A miniszterelnök tájékoztatása szerint az ország GDP-arányos költségvetési hiánya idén eléri a 7,8 százalékot, de az akciótervvel jövőre már 3,3 százalékra csökken. A kétmilliós lakosságú Szlovénia gazdasága 2011 óta van recesszióban. A Moody’s hitelminősítő a múlt héten vágta vissza két fokozattal az ország szuverén besorolását a befektetésre nem ajánlott kategóriába.
A La Libre Belgique című belga napilap egyik napokban megjelent írása szerint a szlovén gazdasági csoda nagymértékben azon alapult, hogy Ljubljana a függetlenné válást követően elutasította a térség többi posztkommunista országában teret hódító ultraliberális felfogást, uniós csatlakozási folyamata közepette is megóvta valamennyire bankágazatát a külföldi felvásárlástól. A szektor jelentős részét félállami szereplők határozzák meg, az ország pedig nagyon magas szinten tudta tartani szociális és közszolgáltatásait.
