Brüsszel ismét fenyeget a földtörvény ügyében

Az osztrák mezőgazdasági miniszter feljelentette hazánkat, pedig a sógoroknál szigorúbb a szabályozás, mint nálunk.

Elemzi az Európai Bizottság (EB) a magyar földtörvényt, és amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az nincs összhangban az uniós joggal, megteszi a szükséges lépéseket a módosítása érdekében – közölte szerdán az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény. A nemzeti hírügynökség annak nyomán fordult kérdéssel Michel Barnier belpiaci EU-biztos hivatalához, hogy Andrä Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter hétfőn Brüsszelben azt mondta: az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, hogy megvizsgálja a vitatott új magyar földtörvényt.

Magyarország – emlékeztetett az EB – átfogó szektorális reform részeként új szabályokat fogadott el a mezőgazdasági föld és az erdő megszerezhetőségét, illetve használatát illetően. Az uniós testület jelenleg elemzi ezeket az új előírásokat, tekintettel arra, hogy a magyar EU-csatlakozáskor kitűzött átmeneti derogáció – a közös uniós szabályok alkalmazása alóli ideiglenes mentesülés – ez év április 30-án lejár.

Az új szabályozás „a tőke szabad mozgásának különböző korlátozásait látszik tartalmazni” – olvasható a bizottsági tájékoztatásban. A brüsszeli bizottság ezért mérlegeli, hogy a korlátozások mögötti különböző indokok és a jogalkotás által követett politikai célok igazolják-e ezeket a korlátozásokat. Azt is ellenőrzik, hogy ezek az intézkedések arányosak-e, és nem mennek-e túl azon, ami szükséges a legitim célkitűzések eléréséhez. Az elemzés kiterjed arra is, hogy érvényesül-e az EU-jog által megkívánt diszkriminációmentesség.

Az osztrák mezőgazdasági miniszter február 17-én arról beszélt, hozzájárult, hogy ezt a témát levegyék az EU-mezőgazdasági tanács napirendjéről, mivel az már az Európai Bizottság asztalán van. Hozzátette, hogy az ügyről már informális beszélgetést folytatott Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárral is a néppárti EU-miniszterek és az EU miniszteri tanácsa alkalmából. Magyarországra utalva Rupprechter hozzátette: „reméljük, hogy az ottani választások nagyon jól fognak lezajlani. Meg vagyok győződve, hogy a választások után lehetséges lesz ezt a témát ismételten józanul megvitatni” – tette hozzá.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint újabb barátságtalan lépés, amit Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter a magyar földtörvény kapcsán tett. „Ez egy magyar ügy, amit nekünk kell rendeznünk.” Hozzátette, egyelőre továbbra sem tartja szükségesnek, hogy kétoldalú egyeztetés legyen, miután az osztrák tárcavezető „folyamatosan sértegeti a magyarokat, folyamatosan feljelent bennünket”, ahelyett hogy tudomásul venné: nem Ausztria, hanem Magyarország feladata, hogy rendezze a földviszonyokat. Mint arról korábban beszámoltunk, a Magosz támogatja a kormány minden olyan törekvését, amely a spekulációs célú földvásárlások megszüntetésére irányul.

Bitay Márton, a földügyekért felelős államtitkár a Lánchíd Rádióban elmondta, az volt a célja az új földforgalmi törvénynek, hogy ezt a legfontosabb kincsünket,a nemzeti szuverenitásunk egyik alapját, a magyarországi termőföldet megvédjük. Úgy védjük meg, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját, kiállja a brüsszeli bürokraták kekeckedését, ugyanakkor megvédje a magyarországi termőföldet és a helyben lakó földműveseké legyen ez a föld – tette hozzá. „Nem arról van szó, hogy állampolgársági alapon teszünk különbséget, hanem azt mondjuk, hogy vessünk véget egy 1100 éves vitának, a spekulánsoknak, befektetőknek köszönjük szépen az eddigi jelenlétet, viszontlátásra.”

Ausztriában egyébként jóval szigorúbb a földtörvény, mint hazánkban, ahol az ingatlanok forgalmazására vonatkozó jogi szabályozás 1953 óta a tartományok önálló hatáskörébe telepített jogkör. Emiatt pedig a tulajdonosváltozás telekkönyvi bejegyzésének előfeltételéül szabott engedélyezési eljárás kritériumrendszere sem egységes. Általánosan jellemző azonban, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzése előzetes hatósági engedély beszerzéséhez kötött. Túl a tulajdonszerzésen általában engedélyköteles a termőföldön haszonélvezeti jog alapítása, illetve a haszonbérleti szerződés kötése is.

Időközben kiderült, hogy népszavazást tartanak idén Litvániában a külföldiekre vonatkozó termőföld-vásárlási tilalom fenntartásáról, miután összegyűlt az ennek kiírásához szükséges aláírás-mennyiség – jelentette be a balti ország választási bizottsága február 17-én este. Elemzők szerint a májusban lejáró tilalom folytatása az európai uniós szabályok megsértését jelentené, és EU-forrásoktól foszthatná meg az országot.