Elcsábítanák a szakmunkásainkat

Német fejvadászok csábítják külföldre a somogyi szakiskolás diákokat. A végzős hegesztő- és géplakatos-tanulókat is külföldi ajánlatokkal környékezik meg.

Csókás Adrienn
2014. 02. 24. 5:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jól fizető osztrák és német állásajánlatokkal kerestek fel az idei tanévben több nyugat-magyarországi szakiskolát és szakközépiskolát német fejvadászok – számolt be nemrég a Somogy Tv. Az egyik érintett iskola vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: elsősorban gépipari és elektrotechnikai cégeknek akartak munkaerőt toborozni az őket felkereső külföldiek. – Bennünket egy német munkaközvetítő cég keresett meg az ország keleti feléből azzal, hogy végzős vagy nemrég végzett szakembereket vinnének dolgozni Lipcsébe, Drezdába, mivel az ottani munkaerő a nyugati országrészbe távozott. Elsősorban a nálunk is hiányszakmának számító hegesztő-, géplakatos-, gépiforgácsoló-, CNC-forgácsoló-, szerszámkészí-tő-, villanyszerelő-tanulókat, valamint a Magyarországon már nem hiányszakmának számító informatikusokat keresték – mondta a lapnak Horváth Zoltán András, az 1300 tanulót oktató kaposvári Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola vezetője.

Az igazgató örült a megkeresésnek, ami szerinte a magyar szakképzés eredményességét és versenyképességét bizonyítja, végül mégsem volt hajlandó megengedni, hogy a diákok intézményes keretek között kerüljenek kapcsolatba a fejvadászokkal. – Ha szakmai szempontból hízelgő is, az ország szempontjából semmiképp sem előnyös ez a toborzás, hiszen ha külföldre távoznak a végzősök, akkor a képzési költségeinket senki sem téríti meg, mivel a távozók nem a magyar államnak termelnek hasznot munkájukkal. A fiatal szakemberek a magyar ipar számára is fontosak, és nélkülük esély sincs az ipari termelés növekedésére. Ráadásul ha nem itt fizetik a járulékokat utánuk, az teljes összeomlást jelenthet a nyugdíj- és egészségbiztosítás területén – tette hozzá Horváth. A gyakorlati képzés költsége egyébként az igazgató szerint fejenként két és fél, hárommillió forintra is rúghat a szakképzés három éve alatt, és ebben még nincs benne az elméleti oktatás költsége. A külföldi tapasztalatszerzést persze fontosnak tartja ő is. Mint mondja, diákjaik rendszeresen járnak egy-két éves továbbképzésekre az iskolával kapcsolatban álló, külföldi tulajdonú cégekhez, bár azt, hogy ki marad ott végleg, nem követik nyomon.

A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.