Elcsábítanák a szakmunkásainkat

Német fejvadászok csábítják külföldre a somogyi szakiskolás diákokat. A végzős hegesztő- és géplakatos-tanulókat is külföldi ajánlatokkal környékezik meg.

Csókás Adrienn
2014. 02. 24. 5:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jól fizető osztrák és német állásajánlatokkal kerestek fel az idei tanévben több nyugat-magyarországi szakiskolát és szakközépiskolát német fejvadászok – számolt be nemrég a Somogy Tv. Az egyik érintett iskola vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: elsősorban gépipari és elektrotechnikai cégeknek akartak munkaerőt toborozni az őket felkereső külföldiek. – Bennünket egy német munkaközvetítő cég keresett meg az ország keleti feléből azzal, hogy végzős vagy nemrég végzett szakembereket vinnének dolgozni Lipcsébe, Drezdába, mivel az ottani munkaerő a nyugati országrészbe távozott. Elsősorban a nálunk is hiányszakmának számító hegesztő-, géplakatos-, gépiforgácsoló-, CNC-forgácsoló-, szerszámkészí-tő-, villanyszerelő-tanulókat, valamint a Magyarországon már nem hiányszakmának számító informatikusokat keresték – mondta a lapnak Horváth Zoltán András, az 1300 tanulót oktató kaposvári Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola vezetője.

Az igazgató örült a megkeresésnek, ami szerinte a magyar szakképzés eredményességét és versenyképességét bizonyítja, végül mégsem volt hajlandó megengedni, hogy a diákok intézményes keretek között kerüljenek kapcsolatba a fejvadászokkal. – Ha szakmai szempontból hízelgő is, az ország szempontjából semmiképp sem előnyös ez a toborzás, hiszen ha külföldre távoznak a végzősök, akkor a képzési költségeinket senki sem téríti meg, mivel a távozók nem a magyar államnak termelnek hasznot munkájukkal. A fiatal szakemberek a magyar ipar számára is fontosak, és nélkülük esély sincs az ipari termelés növekedésére. Ráadásul ha nem itt fizetik a járulékokat utánuk, az teljes összeomlást jelenthet a nyugdíj- és egészségbiztosítás területén – tette hozzá Horváth. A gyakorlati képzés költsége egyébként az igazgató szerint fejenként két és fél, hárommillió forintra is rúghat a szakképzés három éve alatt, és ebben még nincs benne az elméleti oktatás költsége. A külföldi tapasztalatszerzést persze fontosnak tartja ő is. Mint mondja, diákjaik rendszeresen járnak egy-két éves továbbképzésekre az iskolával kapcsolatban álló, külföldi tulajdonú cégekhez, bár azt, hogy ki marad ott végleg, nem követik nyomon.

A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.