Csorbai Attila az MTI-nek elmondta, hogy a szükséges beruházások európai élvonalba emelhetik a magyar baromfiágazatot. A fejlesztésekre azért van szükség, mert a hazai baromfitartó telepek nagyobb része a hetvenes években épült, mára elavult, így elengedhetetlen a felújításuk és a versenyképesebb technológiák alkalmazása.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter korábban elmondta, hogy négy év alatt a magyar mezőgazdasági termelés 30 százalékkal bővült, az agrárexport pedig az elmúlt két évben történelmi rekordra, 8 milliárd euróra emelkedett. Az erősödés, a talpra állás kétségbevonhatatlan jeleként értékelte, hogy 7 ezer új gazda lépett be a termelésbe, és 23 ezer új munkahely jött létre az Orbán-kormány idején. A kistermelők száma 5 ezerről 11 ezerre, a gazdapiacoké pedig 50-ről 117-re nőtt – tette hozzá.
A tanács szakemberei által kidolgozott átfogó stratégiai terv szerint hét év alatt, 2020-ig fokozatosan megvalósuló korszerűsítés költségei gyorsan megtérülhetnek. Csorbai példaként említette, hogy az épületek fűtésének, a szellőzés hiányosságainak felszámolásával egy kilónyi csirke felnevelésénél önmagában 15-20 forint megtakarítás érhető el, ami éves szinten 300 ezer tonna csirkehús előállítását alapul véve 600 millió forint megtakarítást eredményez.
Az ágazat korszerűsítése más ágazatokat is kedvezően érinthet. A szerves trágya – közte a baromfitrágya – kiszórására alkalmas modern gépek beállításával javítható a termőtalajok minősége, a növénytermesztők mentesülhetnek a műtrágyavásárlás költségeinek egy részétől. Az elnök a baromfiágazat fellendítésének gyorsítása kapcsán kedvezőnek nevezte, hogy az agrártárca idén a tavalyi keretet duplájára emelve 8 milliárd forintot juttat állatjóléti támogatásra.
A baromfihús iránt világszerte, így Magyarországon is nő a kereslet, az egy főre jutó évi 34 kilogrammos fogyasztással – a sertést megelőzve – ma már a baromfialapú termékekből fogyaszt a magyar vásárló a legtöbbet. Ennek oka a korszerűbb táplálkozás térhódításában és a viszonylag kedvező árakban rejlik, mondta. Amíg egy kilogramm élősertés-hús 3-3,2, egy kilogramm marha 4-5 kilogramm takarmányból állítható elő, addig a csirkénél 1,8 kilogrammra van szükség; a pulykánál, kacsánál, libánál sem éri el a felhasznált táp mennyisége a 3 kilogrammot. Ráadásul a baromfi rövidebb idő alatt éri el a vágósúlyt, mint a sertés.
A baromfiágazat a termékeinek 30-35 százalékát exportálja, tavaly 250 milliárd forint értékben adott el külpiacra, ami az élelmiszeripari export 6,2 százalékát jelenti. Az ágazat 50-60 ezer ember megélhetését biztosítja. Az élelmiszer-ipari ágazatok között egyedüliként a baromfifeldolgozó üzemek döntő többsége magyar tulajdonú – hívta fel a figyelmet Csorbai Attila.
